Ma már nem csak a tanáriban hallani aggodalmat. Szülői csoportokban, fogadóórán is egyre többen fogalmazzák meg: úgy tapasztalják, hogy gyermeküknek nehezebben megy a szövegértés és a számolás is. De valósak az érzéseink? És mennyire reaálisak a kritikák vagy éppen félelmek?
A szakértők szerint valóban mérhető jelenségekről beszélünk. A helyzet azonban jóval komplexebb rövid és elnagyolt megállapításoknál.
Tanulási nehézségek. Mit mutatnak a mérések?
A PISA 2022 eredményeit összefoglaló OECD-jelentés szerint 2018-hoz képest átlagosan csökkent a teljesítmény olvasásból, matematikából és természettudományból. A visszaesés pedig különösen matematikából volt szokatlanul nagy. Az OECD azt is kiemeli, hogy a romlás csak részben magyarázható a pandémiával. Több országban ugyanis már 2018 előtt is látszottak kedvezőtlen trendek.
A PIRLS a fiatalabbak szövegértését vizsgálja, 2021-es hivatalos trendösszegzése szerint pedig a résztvevő országok kétharmadában csökkent az átlagos olvasásteljesítmény 2016 és 2021 között. Hogy mire utal mindez? Arra, hogy a tanulási veszteség sok helyen széles körben jelent meg.
Nemcsak Európa érintett a változásban. Az Egyesült Államokban a 9 éveseknél 2020-ról 2022-re 5 pontos olvasás- és 7 pontos matematikacsökkenést mértek. Ez azt jelenti, hogy olvasásból 1990 óta a legnagyobb visszaesést tapasztalták, matematikából pedig az első csökkenés a trendmérés történetében.
Több, egymástól független, nagy mintás mérés szerint tehát valóban romlottak az átlagos alapkészségek az elmúlt években.
Akkor tényleg nem tudnak olvasni már a gyerekek?
A mérések többsége nem azt mutatja, hogy a gyerekek ne tudnának olvasni a szó hétköznapi értelmében. Vagyis nem a betűzés vagy a hangos felolvasás készségében tapasztalható probléma. A gond az, hogy a megállapítások szerint a gyerekek számára a hosszabb, összetettebb szövegek megértése, a következtetés, az információk összekapcsolása vált nehezebbé. Összefoglalva tehát az iskolai szövegértés.
Vagyis sok gyerek elolvassa a szöveget, csak nem biztos, hogy átlátja: miről szólt, amit olvasott, mi következik miből, és hol van a szövegben a lényeg.
Fotó: Getty Images
A mateknál miért tűnik úgy, mintha „nem tudnának számolni”?
A matematikában mért visszaesések kérdése is összetett. Jellemzően ugyanis nem az alapműveletekben tapasztalhatók hiányosságok, inkább az a probléma, hogy a gyerek nem tud több lépést egymás után tartani, nem áll össze számára az adott feladat logikája. Ezért tűnhet gyakran úgy, mintha az alapvető számtannal is kihívásai lennének.
Változott a helyzet 2025-re?
Az alapkészségek ügye nem maradt a kutatók asztalán. 2025-ben adta ki az Európai Bizottság Action Plan on Basic Skills címmel azt a dokumentumát, melyben kifejezetten az alapkészségek kérdéskörét érinti, sürgős beavatkozást kérve. A terv maga is hivatkozik arra, hogy az EU-ban jelentős a lemaradás, és konkrét nagyságrendet is megad: 18 millió alulteljesítő tanulóról ír.
Ugyanebben az anyagban a bizottság azt is hangsúlyozza, hogy az alapkészségek közé nem csupán a betűk és a szorzótábla ismerete tartoznak, hanem olyan képességek is, mint a szövegértés, illetve a matematika valós élethelyzetekben való alkalmazása. A cél tehát az alapok megerősítése úgy, hogy közben muszáj tisztában lennünk vele, mennyit változott és változik körülöttünk a világ.
Az OECD 2025-ös megállapítása pedig arra is felhívja a figyelmet: a szövegértési és számolási készségek alakulását jelentősen befolyásolja a háttér és a lehetőségek egyenlőtlensége. A látszat ellenére tehát a jelenség nem (illetve nem csupán) generációs. Nagyon is függ a különböző gyereksorsoktól és iskolai esélyektől.
Tanulási nehézségek: mit javasolnak a szakértők?
A nemzetközi jelentések több irányt emelnek ki. Az Európai Bizottság a korai alapkészség-fejlesztés megerősítését, a célzott felzárkóztatási programokat és a bizonyítékokon alapuló olvasástanítási módszereket hangsúlyozza. Több OECD-elemzés szerint az intenzív, kiscsoportos vagy egyéni fejlesztés az egyik leghatékonyabb eszköz a tanulási veszteségek csökkentésére. A jelentések következetesen kiemelik azt is, hogy a hátrányos helyzetű tanulók támogatása nélkül a különbségek tovább nőhetnek.
Akad viszont, amiben nagyon is látványos a fejlődés
Bár a szövegértéssel kapcsolatban aggasztó képet festenek a felmérések, a gyerekek egyre magabiztosabban navigálnak digitális környezetben, gyorsabban kezelnek multimodális információkat, vagyis kép, szöveg, adat együttesét. Emellett pedig rutinosabban használják az online eszközöket információkeresésre.
Egyre többen használnak digitális eszközt tanulásukhoz is és válnak ügyesebbé az online információszerzésben. Ezek a készségek pedig a jövő munkaerőpiacán jelenthetnek majd előnyt – feltéve, hogy stabil szövegértési és matematikai alapokra épülnek.
