A Florida állam közoktatási rendszerében végzett nagyszabású vizsgálat több mint 1,2 millió, hat és tizenöt év közötti diák adatait elemezte. A kutatók azt figyelték meg, hogy azok a gyerekek, akik a tanév kezdetéhez közelebb — vagyis szeptember környékén — születtek, átlagosan jobb jegyeket kaptak, mint az augusztusi születésű társaik, akik ugyanabban az osztályban a legfiatalabbak voltak.
Intelligencia: az életkor apró különbsége nagy előnyt jelenthet
Magyarországon az iskolakezdés időpontját jogszabály határozza meg: azok a gyerekek, akik augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, ugyanakkor szülői kérésre és szakértői vélemény alapján egy év halasztás is kérhető. A szakemberek szerint éppen ezek az életkori különbségek mutatják meg, mennyire számíthat néhány hónap eltérés a gyerekek korai iskolai teljesítményében.
Az amerikai rendszerben ugyanakkor a tanév szeptemberben indul, az iskolaévet pedig mindenki elkezdi, aki adott évben lett hatéves. Így az adott évfolyamon belül akár közel egy év korkülönbség is lehet a gyerekek között. Hat-hét éves korban ez hatalmas eltérés: egy idősebb gyermek fejlettebb figyelemmel, jobb impulzuskontrollal és érettebb szociális készségekkel érkezik az iskolába.
A jó korai teljesítmény sokat számít
A kutatók szerint ezek az apró kezdeti előnyök később összeadódhatnak. A jobb korai teljesítmény több pozitív visszajelzést hoz, ami növeli az önbizalmat és a tanulási motivációt — ez pedig hosszabb távon a továbbtanulási esélyekre is hatással lehet.
A vizsgálat még meglepőbb összefüggést is talált: az idősebb diákoknál statisztikailag kisebb volt annak valószínűsége, hogy fiatalkorúként konfliktusba kerüljenek a törvénnyel. A szakemberek szerint ez részben az iskolai sikerélmények és a stabilabb társas beilleszkedés következménye lehet.
A kutatás ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a különbségek idővel nagyrészt eltűnnek. A fiatalabb gyerekek később behozzák a lemaradást, különösen akkor, ha támogató környezetben tanulnak vagy egyéni fejlődési utakat kapnak. Vagyis nem az intelligencia különbözik — hanem a rajtvonal.
Amit valóban tehetsz az agyadért, az intelligenciáért
Ha valaki attól tartana, hogy esetleg „rossz hónapban” született, a tudomány inkább jó hírekkel szolgál. A kognitív képességek fejlesztése nem a születési dátumon múlik, hanem a mindennapi szokásokon.
A kutatások szerint a rendszeres, elegendő alvás az egyik legerősebb tényező: alvás közben rögzülnek az emlékek, és ekkor regenerálódik az agy. Ugyanilyen fontos a mozgás is, amely javítja az agyi vérkeringést és támogatja az új idegsejtek kialakulását. Már egy rövid séta vagy tíz perc intenzívebb aktivitás is mérhetően javíthatja a koncentrációt.
Érdekes eredmény az is, hogy a zöld környezetben töltött idő szintén számít. Egy vizsgálat szerint azoknál a gyerekeknél, akik lakóhelyén mindössze három százalékkal nőtt a zöldterület aránya, átlagosan 2,6 ponttal magasabb IQ-eredményt mértek.
A tanulás pedig továbbra is az egyik legerősebb „agytréning”: új nyelvek, hangszerek vagy akár programozási készségek elsajátítása fokozza az úgynevezett neuroplaszticitást — vagyis az agy alkalmazkodóképességét.
Fotó: illusztráció, Unsplash
