
A szakértők szerint ennek nemcsak gasztronómiai, hanem táplálkozási és környezeti következményei is vannak.
A belsőségek visszaszorulása növeli az élelmiszer-pazarlást
Amikor az állat ehető részeinek egy részét nem fogyasztjuk el, az könnyen hulladékká válik, vagy alacsonyabb értékű felhasználásba kerül. Ez pedig növeli az élelmiszerpazarlást és az ökológiai terhelést.
A fenntarthatósági szempontból egyre gyakrabban hangoztatott „nose-to-tail” szemlélet éppen azt célozza, hogy az állat minden felhasználható részét hasznosítsuk. Ha a belsőségek kimaradnak az étrendből, az azt jelenti, hogy ugyanannyi erőforrásból kevesebb élelmiszer kerül ténylegesen emberi fogyasztásra.
Ez a húsipar környezeti lábnyomát is növelheti, hiszen az előállításhoz felhasznált takarmány, víz és energia egy része így nem hasznosul teljes mértékben.
Miért értékesek a belsőségek táplálkozási szempontból?
A belsőségek tápanyag-összetétele kiemelkedő. A máj, a szív és a vese különösen gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban.
A máj például rendkívül magas A-vitamin-, vas- és foláttartalommal bír. Ezek a tápanyagok fontosak az immunrendszer működéséhez, a vérképzéshez és a sejtek egészségéhez. A szív jelentős mennyiségű cinket és Q10-koenzimet tartalmaz, a vese pedig B12-vitaminban és riboflavinban gazdag.
Ezek a mikrotápanyagok sok esetben nagyobb koncentrációban vannak jelen a belsőségekben, mint az izomhúsban. A megfelelő bevitelük segíthet megelőzni bizonyos hiányállapotokat, például a vashiányos vérszegénységet.
Belsőségek: fenntarthatóság és élelmezésbiztonság
A tudományos publikációk rámutatnak arra is, hogy az állatok teljesebb körű felhasználása hozzájárulhat a globális élelmezésbiztonsághoz. Ha az ehető szerveket nem dobjuk ki, hanem beépítjük az étrendbe, az növeli az elérhető tápanyagforrások mennyiségét.
Ez különösen fontos lehet olyan közösségekben, ahol a tápanyaghiány komoly egészségügyi problémát jelent.
A belsőség nem mindenkinek ajánlott korlátlanul
Fontos azonban a mértékletesség és az óvatosság. A máj magas A-vitamin-tartalma miatt várandósság alatt nem javasolt nagy mennyiségben fogyasztani, mert a túlzott bevitel kockázatos lehet.
A purinban gazdag szervek, például a vese, nem ajánlottak köszvénnyel élők számára. Emellett a belsőségek képesek felhalmozni bizonyos szennyező anyagokat is, ezért különösen fontos a megbízható forrásból származó alapanyag választása.
Visszatérhetnek a belsőségek a modern konyhába?
Egyre több séf és dietetikus próbálja újraértelmezni a belsőségek szerepét a gasztronómiában. A cél nem csupán hagyományőrzés, hanem a pazarlás csökkentése és a tápanyagban gazdag alapanyagok tudatosabb felhasználása.
A kérdés nem az, hogy mindenkinek rendszeresen kell-e belsőséget ennie, hanem az, hogy érdemes-e teljesen kizárni egy olyan alapanyagot, amely táplálkozási és fenntarthatósági szempontból is értékes lehet.
Fotó: illusztráció, Unsplash