Egy nemzetközi kutatócsoport a dél-afrikai Pretoriai Egyetemről rendkívül erős mikrohullámú jelet észlelt a MeerKAT rádióteleszkóp segítségével. A jel mintegy 8 milliárd fényévről érkezett, és a kutatók szerint az eddig megfigyelt egyik legnagyobb energiájú jelenség ebben a kategóriában – derül ki az arXiv online tudományos adatbázisban közzétett tanulmányból.
Egy galaxisütközés hozza létre a különleges „lézersugarat”
A jel forrása a számítások alapján egy összeolvadó galaxispár, amelyet HATLAS J142935.3–002836 jelöléssel azonosítottak. Amikor galaxisok találkoznak, hatalmas gázfelhők préselődnek össze, a molekulák ekkor felkavarodnak, és fokozott mikrohullámokat bocsátanak ki – írja a német Focus.
A szakértők ezt a jelenséget úgynevezett hidroxil-megamaserként írják le, ami lényegében egy természetes, rádiótartományban működő lézer. Az intenzitása annyira nagy, hogy akár egy még extrémebb kategóriába, az úgynevezett gigamaserek közé is sorolható – ezek milliárdszor fényesebbek a „hétköznapi” masereknél. A kutatócsoport egyik tagja szerint ez a galaxiarendszer különösen ritka és figyelemre méltó.
Einstein-elmélet segített a felfedezésben
A jel észlelését egy gravitációs lencsehatás tette lehetővé. Egy köztes galaxis saját gravitációjával meghajlítja a téridőt, és egyfajta „kozmikus nagyítóként” felerősíti a mögötte lévő forrásból érkező sugárzást. Ennek köszönhetően a Földön működő rádióteleszkópok jóval erősebb jelet érzékelhettek.
A kutatók abban bíznak, hogy ezzel a módszerrel a jövőben akár több száz vagy ezer hasonló galaxist is azonosíthatnak. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan fejlődnek és ütköznek a galaxisok az univerzum története során.
A galaxisok ütközésekor a bennük lévő gáz kaotikusan összekeveredik, majd sűrű csomókba rendeződik, amelyekben új csillagok milliói születnek. Közben a galaxisok alakja is drámaian átalakul: például két spirálgalaxis összeolvadásából gyakran elliptikus galaxis jön létre.
A mi galaxisunk, a Tejútrendszer is egy ilyen találkozás felé tart: körülbelül 5 milliárd év múlva ütközhet az Androméda-galaxissal. Bár ez elsőre ijesztően hangzik, a csillagok és bolygórendszerek közötti hatalmas távolságok miatt közvetlen „ütközés” valószínűtlen. Addigra azonban a Nap már vörös óriássá alakul, ami a Földet amúgy is lakhatatlanná teszi.
Címlapkép: Greg Rakozy/Unsplash
