Tudtad, hogy Magyarországon 2026-ban létezik legalább egy olyan gyógyszertár, amely elvi okokra hivatkozva úgy dönt, nem hajlandó bizonyos gyógyszereket kiadni? Abszurdum már a feltételezés is, ugye? Valóban annak tűnik, mégis, friss beszámoló szerint egy nő hiába próbálta kiváltani sürgősségi fogamzásgátlóját egy dunakeszi patikában. Elutasították őt, ugyanis a készítmény „nem fér össze a gyógyszertár nézeteivel”.
Milyen jogon veszi magának ehhez a bátorságot bárki?
A konkrét történetnél már csak az hajmeresztőbb, ha akár egy árnyalatnyival is jobban belegondolunk mindennek a részleteibe. És hagyjuk is egyelőre a nemzetközi trendeket, ajánlásokat. Arra majd kitérünk kicsivel később. A nyugtalanító kérdések sokkal inkább olyasmik, mint például:
- Mióta és hogyan lehetnek egy intézménynek elvei és nézetei?
- Ki viseli a felelősséget egy haladékot nem, vagy legalábbis alig-alig tűrő helyzet kapcsán?
- Milyen jogon érvényesíti egy intézmény vezetője vagy akár munkatársai (továbbra is: nem maga az intézmény ruházható fel megszemélyesítéssel, ugyan már…) mások sorsát befolyásolva a saját, egyéni meggyőződését?
- Készüljünk esetleg fel arra is, hogy léteznek majd gyógyszertárak, melyek nem hisznek a fizikai fájdalmak csillapításában, a megelőzésben, az oltásokban, a diagnosztizálásban, a mentális betegségek létezésében vagy akár az UV-védelemben és a hasmenésben?
- Honnan veszi magának a bátorságot bárki ahhoz, hogy akármilyen jogszerű, ráadásul egyben akár sorsdöntő kérdésben felülvizsgálja a másik fél autonómiáját?
- Mégis hol húzódik a határ tanácsadás és ítélkezés között? És akkor a kéretlen tanácsokról még nem is ejtettünk szót…
Sürgősségi fogamzásgátlás: vénymentesség kontra akadályok sora
A sürgősségi fogamzásgátlás a mai napig heves vitákat generál, megítélése pedig nemzetközi szinten is egyenlőtlen. Míg egyre több országban, például Angliában, Franciaországban, Németországban vagy az Egyesült Államokban már vény nélkül is elérhetők az úgynevezett esemény utáni tabletták, addig Magyarországon kettős az akadályrendszer.
Képünk illusztráció (Fotó: LEMOINE / BSIP via AFP)
Először is orvost kell találnunk, aki felírja azt, ezután pedig a jelek szerint olyan gyógyszerészt, aki hajlandó átadni nekünk a recept ellenében. Ha a nem kívánt szituáció péntek este történik meg velünk, akkor ehhez még a hétvégi ügyelet nehézségei is bőven hozzászámíthatók, hiszen sem a spermiumok, sem a petesejtek nem várják ugrásra készen a 72 óra leteltét, mely péntek estéhez képest hétfő estig tart. Ők bizony óráról-órára egyre közelebbről szemlélik egymást, a gyógyszer pedig ezzel fordítottan arányosan egyre kevésbé tekinthető biztos megoldásnak.
Ne dugjuk homokba a fejünket!
A sürgősségi fogamzásgátlás még véletlenül sem tekinthető és tekintendő stabilan bejáratott védekezésnek. Az ezzel kapcsolatos aggályok egy része mind egészségügyi, mind morális szinten érvényes és nem is megkerülhető.
A szétszakadt óvszer okozta sokk azonban nem legenda. A fiatalként megbánt pillanatok szintén sokunk által létező élmények még akkor is, ha önmagunknak sem valljuk be. És bőven okozhat fejtörést egy bevenni elfelejtett fogamzásgátló, egy fogamzásgátló hatását csökkentő gyógyszer, egy elmozdult spirál is. A sort pedig folytathatnánk…
A beteg jogos érdeke az első
Akárhogy is nézzük, a kamarai etikai kódex nem tartalmaz explicit, nevesített gyógyszerészi „lelkiismereti záradékot”. Azt viszont igen, hogy a gyógyszerész betegellátó tevékenysége során a beteg jogos érdekét elsődlegesnek kell tekinteni. Ahogyan azt is, hogy a gyógyszer kiadása csakis jogszabályban és hivatalos protokollban meghatározott esetekben tagadható meg, vészhelyzetbe került betegnek pedig igenis segítséget kell nyújtani.
Elnézést, de ön majd segít?
Ki fogja felnevelni azt a nem várt és nem kívánt gyermeket, aki a gyógyszerész önkényes döntése miatt születik meg? Ki fog stabil érzelmi hátteret nyújtani ennek a gyereknek, ha születése után ennie ugyan van mit, élete során azonban mégis nem-kívánatos marad?
Ki dönti el, hogy egy jogszerűen segítségre szoruló ember felett pálcát törhet-e? Ki érzi kellőképpen felhatalmazva magát arra, hogy ezt jogi iránymutatások ellenére is önkényesen megtegye? És milyen következményekkel jár a döntése, melyben jogszerűtlenül cserben hagyja a pácienst?
Utóbbira a válasz jó eséllyel az, hogy semmilyennel. A felelősség sem illet senkit. Milyen „elegáns” köntös mindehhez, hogy a „gyógyszertárnak” vannak elvei, azaz még csak nem is holmi halandó személyek jártak el szigorúan, hanem pusztán egy intézmény. Arról pedig az intézmény falai, kirakata, kasszája és munkaruhái is mélyen hallgatnak, hogy több országban mindeközben nemcsak recept nélkül, de egyenesen ingyen vásárolhatók sürgősségi fogamzásgátló gyógyszerek. Magyarország a lista alsó részén szerepel vajon? Spoiler: a válasz az, hogy igen…
