Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság
Egy napot sem élt meg az 1918. január 19-én, dél körül alapított és még lefekvés előtt feloszlatott Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság. Röviden: az 1917-es oroszországi forradalmak során ugyebár a cári rendszert leváltották, majd a bolsevikok vezetésével létrejött a kommunista szovjethatalom. Kicsit hosszabban: 1918 januárjában a demokratikusan megválasztott orosz alkotmányozó gyűlés kihirdette az Orosz Demokratikus Szövetségi Köztársaság megalakulását, a bolsevikok által ellenőrzött végrehajtó bizottság azonban úgy érezte, hogy az új köztársaság alapvető célkitűzései túl mérsékeltek, és nem a radikális szélsőbaloldal által megkövetelt lendülettel indítják be a szociális reformokat. A végrehajtó bizottság így aztán haladéktalanul feloszlatta a születőben lévő köztársaságot, és aztán maga Lenin mondott hosszú és dühös beszédet: ezzel pedig gyakorlatilag – bár hivatalosan még nem így nevezték – létre is jött a Szovjetunió.
Lenin újságot olvas (fotó: Culture Club/Getty Images)
Ír köztársaság
1798-ban a forradalmak friss, habár kissé véres illata terjedt a levegőben Még Írország távoli vidékein is elterjedt a hír, hogy a franciák lefejezték királyukat, és kikiáltották a szabadság, a testvériség és az egyenlőség elvein alapuló köztársaságot. Sőt, mi több, az amerikai gyarmatok levetették magukról a brit uralom igáját.
Addigra az írek már 600 éve az angol királyok uralmát nyögték, és a friss hírek igencsak felvillanyozóan hatottak az Egyesült Írek néven ismert ír lázadók egy csoportja számára. Az Egyesült Írek – szövetkezve a Jean Joseph Amable Humbert tábornok vezette francia csapatokkal – jelentős győzelmet arattak az angolok felett Castlebarnál, majd kikiáltották az Ír Köztársaságot.
Csakhogy írország brit alkirálya, Lord Cornwallis, aki ne sokkal korábban már csúnyán felsült az amerikai függetlenségi háborúban, nem bírt volna elviselni még egy ilyen megaláztatást, úgyhogy felbérelt egy hadseregnyi zsoldost, leverte ír lázadást,
és mindössze 12 nappal a kikiáltása után meg is szüntette a köztársaságot.
Lord Edward FitzGerald, az Egyesült Írek egyik vezéralakja (forrás: galleryofthemasters.com)
Kárpát-Ukrajna
Ukrajna délnyugati csücskében található Kárpátalja, avagy Kárpát-Ukrajna 1939. március 15-én kiáltotta ki függetlenségét. A Volosin-kormány – inkább afféle szimbolikus gesztusként – mindössze egy nappal azután hozta létre az államot, hogy Szlovákia kikiáltotta saját függetlenségét (bár ez valójában csupán afféle trükk volt, hogy Németország megszállhassa és átvehesse az ország irányítását). Gyorsan cselekedtek, és egy nap alatt sikerült megtervezniük a zászlót és az állami pecsétet, valamint a nemzeti himnuszt.
De ez ez nem tartott túl sokáig: másnap a Magyar Honvédség megszállta a teljes területet, a kormány tagjai pedig elmenekültek az általuk éppen létrehozott országból.
A kérészéletű országocska a második világháború végéig magyar ellenőrzés alatt maradt, ezt követően pedig a Szovjetunió megszállta és annektálta.
Feröer
Az Atlanti-óceán északi részén, nagyjából félúton Norvégia, Skócia és Izland között található Feröer-szigetcsoportot Norvégia uralta évszázadokig, aztán az 1800-as években Dánia szerezte meg felette az irányítást. Bár Feröer egyértelműen a skandináv kultúrkörhöz tartozik, saját nyelve és kulturája van – ami persze nem akadályozta meg az elnyomó dánokat abban, hogy az eltelt évszázadok különböző pontjain megpróbálja rájuk erőltetni a dán nyelvet és törvényeket.
Ezt végül a feröeriek annyira megelégelték, hogy 1946-ban a helyi parlament népszavazást tartott, amelyen a lakosság a függetlenségre szavazott, és ezzel egy új nemzetállam született. Amely sajnos nem tartott túl sokáig:
két nappal később ugyanis a dán kormány feloszlatta a feröeri parlamentet, és általános választásokat írt ki.
Az újonnan megválasztott parlament pedig egy mindkét fél számára előnyös megállapodást kötött a dánokkal: Feröer a továbbiakban továbbra is a dán korona fennhatósága alá tartozik, de jóval szélesebb körű autonómiát élvezhet, mint azelőtt.
