A betiltás persze kicsit erős szó, és nem pontosan ez történt. A Gonosz halott: Az ébredés X-es korhatárbesorolást kapott, ami azt jelenti, hogy a mozik kizárólag este 10 után játszhatták volna, ami egy filmforgalmazó számára egyenlő a kereskedelmi öngyilkossággal, így talán nem csoda, hogy eltekintettek a magyar bemutatójától.
Lee Cronin új moziját látva valószínűleg most is izgulhattak páran az InterComnál, de a Lee Cronin: A múmia valahogy átment a szűrőn, pedig
olyan látható élvezettel, ördögi módon gúnyolja ki a család szentségét, hogy egy tisztességes fideszes nagymama a vasárnapi ebédkor biztosan félrenyelné tőle a húslevest.
Démon a szarkofágból
Cronin már az előző filmjében is azzal játszott, hogy a démon által megszállt édesanya gúnyt űz az anyaság szerető és gondoskodó természetéből azzal, hogy a saját gyerekeit akarja levadászni. A felállás most annyiban változott, hogy ugyanezt itt egy kislány követi el.

Jelenetfotó a Lee Cronin: A múmia című filmből
Egyébként a film címe kissé félrevezető. Bár technikailag van benne Egyiptom, piramis, szarkofág és gyolcsba csavart ősi hulla is, valójában ez is ugyanolyan démonok által megszállós film, mint bármelyik Démonok között- vagy Insidious-mozi. A különbség leginkább az, hogy a démon ezúttal egy szarkofágból jön, és itt-ott levedlik magáról hieroglifákkal teleírt, nyálkás vászoncsíkokat. A hasonlat már csak azért is helytálló, mert a Lee Cronin: A múmia producereit James Wannak és Jason Blumnak hívják, akiknek a fenti két franchise-hoz is van némi köze.
Démoni megszállottság másként
A múmiát itt leginkább csak arra használják, hogy általa egy távoli országot, Egyiptomot is behozzák a sztoriba a maga összes ősrégi egzotikumával, valamint néhány egyiptomi szimbólummal és képpel (szkarabeusz-bogár, skorpió…) tegyék a horrorfilmes mitológiájukat gazdagabbá. Egyébként nem annyira a régi Múmia-filmekből, inkább a Gonosz halott-mozikból inspirálódtak.
Lee Croninra valószínűleg azért lehetett szükség, mert a rendező kétségtelenül tehetséges abban, hogy egészen ördögi képekben és beteg, véres és gyomorforgató jelenetekben ábrázolja a démoni megszállottságot. Csakhogy egy példát is mondjak: a film egyik emlékezetes képsorában az anya körömcsipesszel próbálja levágni a katatón állapotban lévő lánya vastag, elöregedett körmeit, csakhogy amikor ez sikerül, kiderül, hogy a köröm teljesen össze van nőve a bőrével, és vele együtt egy hatalmas bőrdarabot is leszakít a lánya lábáról. Ennél a pillanatnál az egész moziterem felszisszent.
Katie hazatér
A sztori szerint egy Kairóban élő amerikai tévéssel és családjával esik meg a tragédia: egy délután elrabolják a kertben játszó kislányukat. Nyolc évet ugrunk az időben, és ugyan az eltűnt Katie tragédiája nyomot hagyott a családon, látszik, hogy a maguk módján kezdenek felépülni. Aztán megcsörren a telefon. A lányukat megtalálták egy többezer éves szarkofágban (!), ami egy lezuhant repülőgép roncsaiból (!!) került elő. Életben van, de a bőre alapján inkább élőhalottnak tűnik, és katatón állapotban van. Az egyiptomi orvos szerint csak haza kell vinniük, és a családi szeretet és gondoskodás hatására majd biztosan felépül. Hogy egyem a kis szívét!
A család szót fogad, Katie megérkezik a házukba, ahol a szülők mellett a lány két testvére és a nagyi is lakik.
Lee Cronin nagyszerű abban, ahogy bemutatja a bűntudat által megkínzott szülők vakságát: annyira bizonyítani akarják, hogy képesek gondoskodni a lányukról, hogy eltekintenek a sorra szaporodó ördögi/démoni jelektől.
Innentől pedig, aki látott már valaha egy Démonok között-filmet, nagyjából kiszámíthatja, mi következik. A film hozza a démonos/megszállós horrorok kliséit, csak gusztustalanságban, perverzióban és ijesztgetésben kreatívabb a többségnél.

A Lee Cronin: A múmia nem való gyenge idegzetűeknek
Bocsánatos és nem bocsánatos hibák
Átélhető a családi dráma, mert a film komolyan veszi a lélektani építkezést, és jó színészeket (Jack Reynor, Laia Costa…) állít a középpontba. A gond inkább a forgatókönyvvel van:
- Az ördögűző és társai jellegű horrorok kötelező eleme, hogy a démon által megszállt gyereket orvosokhoz, papokhoz vagy egyéb helyekre viszik, esetleg kiszállnak hozzájuk a rendőrök, ebben a filmben azonban a hajmeresztő történések dacára ezek egyike sem történik meg. Ami teljesen érthetetlen.
- A kitalált múmia-mitológia a démoni megszállásról meglehetősen zavaros és kidolgozatlan, logikai buktatókkal teli: vagy nem találták ki elég jól, vagy a vágás során a magyarázó jelenetek estek áldozatul. Mindenesetre a film túl kevés magyarázatot ad a történéseire még a saját logikáján belül is.
- A játékideje 133 perces, de egyszerűen nincs benne ennyi: a démoni megszállottság kreatív bemutatása menti a menthetőt, ám így is akadnak üresjáratok.
- A zárójelenet, a film úgynevezett nagy csavarja pedig egyenesen röhejes és minden logikát nélkülöz.
A fenti hibák zavarók ugyan, de annyira sosem, hogy teljesen elengedjük a filmet. A Lee Cronin: A múmia ugyanis legalább abban érdekes, hogy időnként képes feszegetni a plázahorrorok határait. Egy ilyen szép áprilisi hónapban én már ennyinek is tudok örülni.
A Lee Cronin: A múmia már látható a hazai mozik műsorán.