A Grund Production indulása elsőre kockázatos vállalkozásnak tűnt. Egy házaspár közös céget épít – Edit férjével, Geszti Péterrel vágott bele –, miközben a kommunikációs piac egyre koncentráltabbá vált, a nagy projektek pedig szűk körökben dőltek el. Ő mégis úgy tekint erre, mint élete egyik legjobb döntésére.
Van az a piaci helyzet, és van az a mindset, hiszen ebben éltünk 16 évig, amikor az ember alkalmazkodik, próbál alkalmazkodni, próbál fenntartani egy egzisztenciát és próbál cégeket működtetni. Én nem viselem nehezen a konfliktusokat, hanem belemegyek, és nem tudok megalázó, félretett helyzetekben jól működni.
– mondta el a Forbes Deal adásában.
Ditz Edit a Televíziós Újságírók Díjának gáláján (Forrás: Schumy Csaba/FotoCentral)
Új irányok, új modellek
A piac beszűkülése világossá tette: független szereplőként nem lehet ugyanazon a pályán játszani. A döntés így nem az alkalmazkodásról, hanem a kilépésről szólt – új irányok, új modellek felé.
Ma a Grund már több lábon áll. Nemcsak klasszikus ügynökségként működik, hanem saját tartalmakat is fejleszt. Legnagyobb dobásuk a Bróker Marcsiról készült sorozat lett, amely három év alatt jutott el az ötlettől a képernyőig. A finanszírozás jelentős része saját kockázat volt: 20–30 millió forintot fektettek bele még azelőtt, hogy biztos lett volna a megtérülés. A projekt végül az RTL-lel valósult meg.
A történetválasztás sem volt véletlen. Ditz nem pusztán egy bűnesetet látott, hanem egy szélesebb társadalmi mintázatot: hogyan válik az illegalitás lépésről lépésre normalizálttá. Ez adta a sorozat valódi súlyát.
„Láttam benne azt a női sztorit is, amit próbáltunk a filmben kidomborítani, hogy azért az nem mindennapi dolog, amikor egy 50 éves nő az OTP-nél dolgozott a Marika, évtizedeken keresztül, méltatlanul nem jut egyről a kettőre. Tudott csinálni egy olyan vállalkozást Karcagon, ami kinőtte magát, és budapesti viszonylatban is látszott, és a legmagasabb politikai körökig jutott el.”
A történet túlmutat önmagán: felveti azt is, vajon megérett-e a hazai piac a politikai drámasorozatokra – hiszen alapanyag bőven akad az elmúlt évtizedekből.
Nőként érvényesülni
Ditz Edit pályája nemcsak egy vállalkozásépítés története, hanem annak is, milyen nőként érvényesülni egy sokszor merev szerepelvárásokkal teli közegben. A férjével való közös munka például nem gyengítette, hanem erősítette a kapcsolatukat.
„Arra próbáltunk figyelni, hogy az ügynökségi terep ne egy házastársi vita legyen, de nekünk is meg kellett tanulni alkalmazkodni ehhez és megtalálni ebben a szerepeket.”
A tárgyalóasztaloknál azonban gyakran szembesült azzal, hogy a döntéshozót nem benne, hanem a férjében látják – miközben valójában ő vezeti a céget.
Ezek a helyzetek nemcsak kellemetlenek, hanem rendszerszintű problémákra is rámutatnak. Ditz reagált: nem alkalmazkodott, hanem olyan partnereket választott, akik elfogadják az ő működését.
Az identitás kérdése a magánéletben is hangsúlyos. Nem vette fel férje nevét – számára ez nem gesztus, hanem önazonosság kérdése. Anyaként pedig tudatosan építi azt a mintát, amelyet a lányai látnak: nemcsak beszél a függetlenségről, hanem meg is éli azt.
Reklámiparból a filmiparba
A reklámiparból a filmgyártás felé fordulás nála nemcsak üzleti, hanem stratégiai döntés volt: olyan területet keresett, ahol nagyobb kontrollt gyakorolhat, és a saját szabályai szerint dolgozhat.
A kulcs szerinte a választás szabadsága: felismerni, hogy lehet nemet mondani bizonyos utakra, és igent másokra – még akkor is, ha ez nagyobb kockázattal jár.
A Grund megalapítása számukra elvi és morális döntés is volt: nem akartak a NER részévé válni, még közvetve sem, és nem akartak kompromisszumot kötni vállalhatatlan helyzetekben.
Az interjú végére a siker fogalma is új megvilágításba került. Bár korábban elsősorban anyagi mércével tekintett rá, ma már árnyaltabban látja. Az üzleti eredmények továbbra is fontosak számára, de már nem kizárólagos mérceként tekint rájuk.
