Scherer Péter váratlan halálát kénytelen ma feldolgozni az ország – és ez, biztosak lehetünk benne, nem lesz könnyű. Ő ugyanis az egyik, ha nem a legszerethetőbb alakja a magyar színház-és filmművészetnek: aki egyszer is látta, színpadon vagy vásznon, örökre a szívébe zárta. És, hogy ezt nem csak mi, nézők éreztük így, azt bizonyítja a számtalan megható, tengermély szeretetről árulkodó bejegyzés a közösségi médiában, amiben kollégák, barátok, országos médiumok és színházak, mi több, vezető politikusok búcsúznak szeretett Pepéjüktől. Mindnyájunk szeretett Pepéjétől.
A posztokból kiderül, hogy halála csak a nagyközönség számára volt váratlan: a Jászai Mari-díjas színész, az írások tanúsága szerint, régóta súlyos betegséggel küzdött, amiből mi, a külvilág, semmit nem láttunk. Scherer Péter, a színészfenomén ugyanis gondoskodott róla, hogy azt higgyük: vele minden a legnagyobb rendben van. A legkomolyabb álca, talán az utolsók között forgatott ázsiai kaland-reality volt, amiben egy szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy ő csak papíron 64 éves, valójában jóval kevesebb, mi több, egy egészségtől és jókedvtől kicsattanó bohóc, aki mindig humoránál van. Bevettük.
És, hogy vajon van-e olyan, aki nem szerette?
„Biztosan van ilyen – válaszolta erre a felvetésre, egy nlc-nek adott interjúban. – Rengeteg hibát, kisebb-nagyobb figyelmetlenséget követ el az ember az élete során. Nekem is volt sok rossz lépésem. Én azért egy önző fráter vagyok. Ha valaki közelebbről megismer, ezt azért tudja rólam. Ügyesen kommunikálom a jobbik arcomat a világ felé, de van egy kevésbé szerethető oldalam is. Ha csak a családomat nézem, a nagy színészi önmegvalósításom a feleségem részéről például rengeteg lemondással járt. Sokszor hagytam hiányjelet magam után, például a gyerekekkel való foglalkozásban. Persze igyekszem jó apa lenni, de azért vannak hiányosságaim. Azt nem gondolom, hogy a céljaim elérése érdekében átgázolnék embereken, de mondjuk a barátságok ápolásában sem mindig teljesítek jól. Van egy kedvenc idézetem az egyik Jancsó filmből, amit mi magunk mondtunk a Mucsi Zolival: Nincs olyan törvény, hogy féregnek kell lenned.”
Így búcsúznak a kollégák Scherer Pétertől
Állandó társa, a legendás, 90-es évek végén készült Jancsó-filmek béli ikonikus partnere, egyik legjobb barátja, Mucsi Zoltán ezt írta a Facebookon:
Drága Barátom,
nem fog a nap ugyan úgy sütni, mint eddig. Már hiányzol!
Fent találkozunk, mert tudom, hogy ott vagy.
Scherer Péter méltósággal viselt hosszan tartó betegség után ma délelőtt végleg elaludt.
Nyugodj békében drága Pepe
Jöjjön egy jelenet a Nekem lámpást adott az Úr kezembe Pesten című filmjükből, amiben először láthattuk őket együtt mint Kapa és Pepe:
Liptai Claudia így emlékezett rá: „Nem nem nem. Nem fogom fel, nem hiszem el. Nemrég még együtt ültünk a Centrál színházban és azon az összetéveszthetetlen hangodon meséltél valami világmegváltót.
Soha nem panaszkodtál pedig tudtuk, hogy beteg vagy aztán valahogy újra visszaköltözött az élet a szemedbe a szín a hajadba és ez mindannyiunkat boldogsággal töltött el. Sokkal sokkal szegényebb lesz a föld nélküled. Óriási veszteség járja át most a szívem.
Sok erőt kívánok a csodás családodnak.”
Az RTL Magyarország közleményt adott ki, amelyben leírták: „Scherer Péter az RTL-be szinte hazajárt. Generációk kedvelték utánozhatatlan humoráért, emberségéért, érzékenységéért és különleges játékstílusáért. Nevéhez olyan ikonikus alakítások kötődnek, amelyek örökre részei maradnak a magyar televíziózás és film történetének. Az RTL nézői többek között a Válótársak, az Apatigris, a Jobb később, mint soha! című sorozatok meghatározó szereplőjeként is a szívükbe zárták, miközben színházi munkásságával és filmszerepeivel a magyar kulturális élet megkerülhetetlen alakjává vált.
Scherer Péter egyszerre tudott szerethető, mélyen emberi és elementárisan szórakoztató lenni
– ritka tehetség volt, aki minden szerepével nyomot hagyott a nézőkben és kollégáiban egyaránt. Az RTL Magyarország megrendülten osztozik a család, a barátok, a kollégák és az egész ország fájdalmában. Emlékét szeretettel és tisztelettel őrizzük – zárul a közlemény.
Balsai Móni, akivel a Válótársakban szakításban lévő házaspárt alakítottak évadokon át, egy pár forgatáson készült fotó kíséretében így írt a „filmes férjéről”:
Pepe!
Pár hete az öltözőben, fogtuk egymás kezét és nem ezt beszéltük meg!
Nem ezt ígérted!
Bohóc filmes férjem, mindig váltunk…
De mindig nagyon szerettük egymást!
Most is csak viccből válunk! Nem tudok másképp…
Nem….
Scherer Péter!
Molnár Áron is egy személyes emléket osztott meg a közösségi oldalán:
Scherer Pepe.
A Mulatság a Bárkában, a Krétakör előadásai, Anyád a szúnyogok!, Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, Kontroll…pfú, mennyi kulturális élményem kötődik hozzád. De mégis, az utolsó élményem, amikor a XIII. kerületben bringáztál és rádköszöntem, odajöttél, és mondtad, hogy mekkora dolog ez a társulat, amit csináltunk, milyen bátor vagyok és meg ne álljak. Nem állok meg Pepe!
Karácsony Gergely és Tarr Zoltán is megemlékezett
A hatvannégy éves színésztől Magyarország társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán így búcsúzott:
„Scherer Péter halála pótolhatatlan űrt hagy maga után. Az elmúlt harminc évben nyújtott zseniális alakításai, közvetlen, emberi személyisége és a szakma iránti alázata mély nyomot hagyott a magyar filmművészeten és a mindennapi kulturális élményeinken. Generációknak hozott nevetést és mély, elgondolkodtató pillanatokat„– írta a bejegyzésben a politikus, Karácsony Gergely pedig eképpen köszönt el:
Nagy színésszé lenni is nehéz, de ikonná válni csak nagyon keveseknek sikerül, Scherer Péter egy közülük.Aki a 90-es években rendszeres látogatója volt a Bárka vagy később a Krétakör előadásainak, felfigyelhetett arra a kitűnő színészre, aki bármilyen kis szerepet játszott, egyedül is képes volt betölteni a színpadot. Jancsó Miklós kései mozijaiból aztán az egész ország megismerte és megszerette. Budapest szerelmese volt, ahogyan Budapest is szerette az ő Pepéjét. Megdöbbentett a halálhíre, nyugodjon békében
– írta Budapest főpolgármestere Facebook-oldalán.
