Különös érzés mostanában a magyar politika eseményeit nézni: egyelőre nagyon úgy tűnik, mintha valóban új korszakhoz érkeztünk volna. Hogy ez tényleg így lesz-e, és ha igen, akkor mik a pozitívumai és mik az árnyoldalai, azt részben az idő dönti el, részben pedig persze mindenki maga. A várakozások és remények mindenesetre különösen felfokozottak a változással kapcsolatban, az pedig szintén érzékelhető, hogy hosszú évek után a korábbi reflexek helyett meglepően új impulzusok sora is érkezett/érkezik. A megszokott belpolitikai koreográfiába új lépések és elemek kerültek. És nem is kevés. Íme közülük néhány kiemelkedő.
7 dolog, amit már most másképp csinál a Tisza-kormány
1. Luxus új megvilágításban
Az egyik legszimbolikusabb döntésre nem kellett túl sokat várni. Magyar Péter szinte az első órákban jelentette be: irodája nem a Karmelitában lesz. A miniszterelnöki központ az Alkotmány utcában marad, és a kormányfő a korábbi luxusjelképek helyett még a szolgálati autó ügyében is igyekezett visszafogottabb üzenetet küldeni.
Beengedte cserébe, sőt egyenesen körbe vezette virtuálisan az állampolgárokat több olyan épület belső terébe, melyek bár a mi pénzünkből épültek, mégis kordonok és tabuk övezték. A Tisza láthatóan tudatosan próbálja a hatalom, a távolság és az elérhetetlenség falait ledönteni, helyette pedig éppen ennek az ellenkezőjét kommunikálni.
2. Nyilvános ülések, közvetítések és interjúk
Míg gyerekkorunkban (legalábbis sokunkéban) teljesen természetes volt, hogy a parlamenti ülések akár élőben is nyomon követhetők, addig az elmúlt években pusztán annyi információ jutott el hozzánk a politikából, pontosabban azon belül a kormánytól, amennyit a kormánybarát médiumok felületein nyilatkoztak annak tagjai. Orbán Viktor és miniszterei pedig még csak szóba sem álltak a független sajtó képviselőivel, akik a parlamentbe be sem jutva néhány mondat erejéig kérdezni próbálták őket. Volt helyette Kormányinfó, ez összetett szónak a második fele viszont korlátozottan tudott érvényesülni, „infó” ugyanis meglehetősen gyéren akadt. A felmerülő kérdések tekintetében legalábbis biztosan.
Magyar Péter és Orbán Viktor (Forrás: Vörös Szilárd)
3. Pénzügyi stop és átvilágítás
Bár az árrések stopja belengte az elmúlt éveket, az állami kiadásoké a legkevésbé sem. A Tisza-kormány első lépései viszont máris utóbbira irányultak. Döntésük értelmében a nagyobb beruházásokhoz és kötelezettségvállalásokhoz külön pénzügyminiszteri jóváhagyás kell. Sőt a kabinet már az első napokban bejelentette az állami cégek, minisztériumok és nagyberuházások átvilágítását. Kétségkívül ez az új kormány eddigi egyik legerősebb vállalása, hiszen a Tisza gyakorlatilag arra építette kampányát, hogy az elmúlt években rengeteg közpénz sorsa vált átláthatatlanná.
Az viszont egyelőre nyitott kérdés, hogy ebből tényleges jogi következmények is születnek-e. Az igény országos szinten mindenesetre a friss kutatások alapján nagyon is megvolna rá. Akárcsak azon titkosított dokumentumok nyilvánosságra hozataláról, melyeket „jótékony” homály fedett és melyek egy része immár mindenki számára elérhető.
4. Gyermekvédelmi ügyek
A kegyelmi botrány után a gyermekvédelem témája politikailag rendkívül érzékennyé vált Magyarországon. A Fidesz nem kis részben ennek köszönheti bukását, de legalábbis Magyar Pétert. A kettő pedig lássuk be, szorosan össze is függ. A Tisza-kormány a témával kapcsolatban teljes átvilágítást és a kapcsolódó dokumentumok nyilvánosságát ígérte és tette meg ezzel kapcsolatban az első lépéseket. Míg az elmúlt évek a kritikus kérdések eltussolásáról, addig a friss reakciók a hangnem jelentős változásáról szólnak.
Orbán Viktor (Forrás: Vörös Szilárd)
5. Orosz kapcsolat
Ukrajna olyan elánnal vált ellenséggé, mintha legalábbis ők támadták volna meg Oroszországot. Sulyok Tamás még a Kárpátalját ért támadás Facebook posztjából is olyan villámgyorsan tüntette el az oroszokra vonatkozó röpke mondatrészt, mintha soha nem is lett volna ott. Az, hogy az orosz nagykövetet egy Kárpátalját érintő ügy után berendelje a külügyminiszter, gyakorlatilag a lehetetlennel ért fel. Orbán Anita azonban megtette.
6. A MÁV káoszának kezelése
Bár a MÁV pünkösdi drámája nem sikerült zökkenőmentesre, legalábbis ami a kommunikációt és az információk áramlását illeti, váratlan és újszerű fordulat a hibák elismerése. Akárcsak az, hogy a miniszterelnök, valamint a területért felelős miniszter is megszólalt, a lépések sora pedig nem ért véget mentesítő buszok hadrendbe állításával, hanem még bőven ezt követően is folytatódott. A bocsánatkérés már csak hab a tortán.
7. Program és ígéretek
Az elmúlt választások alkalmával nemhogy lényegi, de még jelképes programmal sem találkozhattunk a leköszönő kormány részéről. Ugyanaz a forgatókönyv és ugyanazok a szófordulatok ismétlődtek: „XY az ellenség, akivel le kell számolni, mi azonban siker esetén folytatjuk„. Hogy pontosan mi is a folytatás, arról bőven akadnak tapasztalataink (kinek így, kinek úgy), különösebben vacakolni viszont egyértelmű, hogy szükségtelen volt az ígéretek és programpontok betartásával. Nem volt ugyanis mit betartani. Ehhez képest most bőséggel sorakoznak teljesítésre váró ígéretek. A választók számára pedig megnyugtató az eddig ezekre érkező gyakori visszacsatolás, az igazolása annak, hogy mindez nem semmisült meg a hatalomra jutás pillanatában. A kitartást és a megvalósítás lépéseit persze továbbra is árgus szemekkel követi nyomon mindenki.
3 fontos dolog, amire még várunk
Amilyen erős a várakozás, annyira kevés idő telt el az új országgyűlés megalakulása óta. Bár az ellenzék azonnal felvette a számonkérés pozícióját, valójában az elmúlt néhány hét még egy átlagos családi nyaralás megszervezéséhez sem elegendő, nemhogy egész országot érintő döntések megvalósításához.
Akad azonban természetesen több kérdés, mely érzékelhetően foglalkoztatja a közvéleményt, méghozzá nem véletlenül. Következzen néhány ezek közül is.
1. Mi lesz a hangnem sorsa?
Hogy megmarad-e tartósan is a választóknak szóló nyílt kommunikáció, az legalább annyira napirendi kérdés, mint az, hogy fenntartható-e (és egyáltalán szükséges-e fenntartani) a kampány során Magyar Pétertől tapasztalt stílus és lendület politikai ellenfeleivel kapcsolatban.
Az is kérdés, hogy mikor válnak még inkább hallhatóvá a szakértőként kinevezett miniszterek is a jelenleg gyakran Magyar Péter megnyilatkozásai által uralt információdömpingben.
Magyar Péter (Forrás: Vörös Szilárd)
2. Mikor és mi várható az elszámoltatásban?
A korrupció felszámolásának első lépései láthatóan megelégedettséggel töltik el a Tisza szavazóit. A konkrét, személyi felelősségre vonásokat azonban még ennél is jóval többen várják. Ezek eredményei mindenképpen időt igényelnek, megkezdésük viszont sürgető mindazok számára, akik emiatt döntöttek a rendszerváltás mellett. Ahogyan a folyamat egyes állomásainak kommunikálása is, legalább annyira, amennyire ez jogilag lehetséges.
3. Honnan lesz pénz, ami nincs?
Az EU pénzek hazahozatala a Tisza kiemelt programpontjai között szerepel. Kérdés, hogy ennek sikeressége és a korrupció, illetve az állam pazarlásának visszaszorítása mennyiben segít az ország aktuális gazdasági helyzetén. Ha pedig nem kellő mértékben, akkor mik a további konkrét tervek és hogyan hatnak azok a mindennapi életünkre?
Bár Orbán Viktor és a Fidesz tovább folytatva a háborús retorikát ezúttal Védvonalat épít, a közvélemény erősen az új kormány és az újonnan épülni látszó politikai kultúra mellé állt. A politikában azonban az első hónapok mindig könnyebbek. Az igazi próbatétel majd csak ezután következik.
