Így használd helyesen a tolóablakot. (Forrás: Pexels)
Ahogy azt a Beautiful Homes írja az Egyesült Királyságban található Európa egyik legidősebb lakásállománya, amelyben sok a georgiánus, viktoriánus és edward-kori épület. Bár ezek az ingatlanok építészeti értékeik – például a díszes stukkók, kandallók vagy korlátok – miatt rendkívül keresettek, a tartós hőség idején nehezebben biztosítanak kellemes hőmérsékletet.
Ahogy az extrém meleg egyre gyakoribbá válik, egyre nagyobb jelentősége lehet olyan megoldásoknak, mint a külső zsalugáterek vagy a hőt visszaverő tetőfestékek. Van azonban egy hagyományos építészeti elem, ami segíthet a lakás hűtésében.
Hőség: így működik a tolóablak
Ez az ablaktípus két egymás fölött elhelyezkedő, függőlegesen mozgatható ablakszárnyból áll. Úgy tervezték, hogy a meleg levegő a felső nyíláson távozzon, miközben alulról hűvösebb levegő áramlik be. Az iparági szakértők szerint azonban sokan nem tudják, hogyan működik ez a természetes hűtési rendszer.
„A legtöbb háztulajdonosnak fogalma sincs arról, hogy ezeket az ablakokat eredetileg a helyiségek természetes hűtésére tervezték” – mondja Nick Smith, az NJS Sash Windows tulajdonosa és ügyvezetője a House Beautiful-nak. Majd azt is elmondja, hogyan lehet helyesen használni: „Ha egyszerre nyitjuk ki a felső és az alsó ablakszárnyat, a levegő természetes módon kezd keringeni: a meleg levegő felül távozik, miközben alulról friss, hűvösebb levegő áramlik a helyiségbe.”
A tudomány is alátámasztja
A módszert tudományos kutatások is igazolják. A Cambridge-i Egyetem kutatói 2022-ben a tolóablakok légáramlását vizsgálták, és arra jutottak, hogy megfelelő használat mellett rendkívül hatékony természetes szellőzést biztosítanak. A hagyományos, oldalra nyíló ablakokkal szemben a tolóablak egyszerre nyitható felül és alul is. Ez úgynevezett kiszorításos szellőzést hoz létre: a felmelegedett, elhasznált levegő természetes módon felfelé emelkedik és a felső nyíláson távozik, miközben a kinti hűvösebb levegő az alsó részen keresztül áramlik be.
A kutatás szerint ez nemcsak a beltéri levegő minőségét javítja azáltal, hogy eltávolítja a szennyező anyagokat, hanem nyáron a felgyülemlett hőtől is segít megszabadulni. A hatékonyság azonban nagyban függ attól, hogyan nyitjuk ki az ablakot.
Hőségen fontos a megfelelő légáramlás
A legjobb légáramlást akkor érték el, amikor a felső és az alsó ablakszárnyat egyforma mértékben nyitották ki. A szakértők szerint az ideális nyílás meglepően kicsi: elegendő 10–15 centiméterre kinyitni mindkét részt. Az időzítés is fontos. Meleg időben érdemes kora reggel és este szellőztetni, amikor odakint még alacsonyabb a hőmérséklet. A nap legforróbb óráiban viszont jobb zárva tartani az ablakokat, és behúzni a függönyöket vagy redőnyöket, hogy minél kevesebb napsugárzás melegítse fel a lakást.
Ha tehát olyan régi építésű házban élünk, amely tolóablakokkal rendelkezik, a következő hőhullám idején ne csak az egyik ablakszárnyat tárjuk ki teljesen. Sokkal hatékonyabb, ha a felső és az alsó részt egyszerre, kisebb mértékben nyitjuk ki, így kihasználhatjuk azt a természetes légáramlást, amelyre ezeket az ablakokat eredetileg megtervezték.
Mi a helyzet itthon: hogyan védekezzünk a hőség ellen?
Magyarországon is egyre nagyobb kihívást jelentenek a nyári hőhullámok, ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a lakások hűtésénél elsősorban a megelőzésre törekedjünk. Az energiahatékonysággal foglalkozó Energiaklub arra is felhívja a figyelmet, hogy hosszabb távon a megfelelő árnyékolás, a külső hőszigetelés és a korszerű nyílászárók jelenthetik a leghatékonyabb védelmet a túlmelegedés ellen.
Bár a Magyarországon elterjedt bukó-nyíló ablakok másképp működnek, a szakemberek szerint náluk is ugyanaz az alapelv érvényes: a leghatékonyabb természetes hűtést a kora reggeli és az esti szellőztetés biztosítja, amikor a kinti levegő már hűvösebb a lakásénál.
Persze vannak helyzetek, amikor a légkondicionáló használata gyakorlatilag elkerülhetetlen. Ilyen például, ha a lakás tetőtéri, rosszul szigetelt vagy egész nap közvetlen napsütés éri, így a benti hőmérséklet tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik. A klíma különösen fontos lehet kisgyermekek, idősek, várandósok, valamint szív- és érrendszeri vagy krónikus betegséggel élők esetében, akiknél a tartós hőség komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A szakemberek szerint ilyenkor nem a klíma használatát kell kerülni, hanem arra kell figyelni, hogy ne hűtsük túl a helyiséget: az ideális beltéri hőmérséklet általában 24–26 Celsius-fok, és a kinti-benti hőmérsékletkülönbség lehetőleg ne haladja meg a 6–8 fokot.
