„Ha az agyadat akarod védeni, a testedet is védened kell”
Dr. David Dodick közel harminc éven át dolgozott neurológusként a Mayo Clinic munkatársaként, ahol stroke-on átesett és memóriazavarokkal élő betegeket kezelt. Tapasztalatai alapján arra jutott, hogy a legtöbb idegrendszeri betegség nem egyik napról a másikra alakul ki, hanem évtizedeken keresztül fejlődik.
A CNBC Make Itnek adott interjújában ezért azt hangsúlyozta: a megelőzés sokkal fontosabb, mint amikor már megjelentek az első tünetek. Szerinte az agy egészségét úgy lehet a legjobban megőrizni, ha az egész szervezet egészségére odafigyelünk. Ez összhangban áll a demencia megelőzésével kapcsolatos legfrissebb tudományos ajánlásokkal is, amelyek szerint a legtöbb kockázati tényező nem kizárólag az agyat érinti.
A rendszeres mozgást tartja a legjobb gyógyszernek
Ha egyetlen szokást kellene kiemelnie, Dr. Dodick a rendszeres testmozgást választaná.
„A testmozgás a legjobb recept, amit felírhatok, és a legjobb recept, amit egy beteg kiválthat.”
A neurológus legalább heti 150 perc közepes intenzitású mozgást javasol. Ez megfelel a World Health Organization felnőttekre vonatkozó ajánlásának is, amely szerint heti 150-300 perc közepes intenzitású fizikai aktivitás jelentősen csökkentheti számos krónikus betegség kockázatát, és az agy egészségére is kedvezően hat. A szakember maga aerob edzéseket, intervallumos futást és rendszeres erősítő edzést is végez.
Különösen fontosnak tartja az izomerő megőrzését idősebb korban, mert az izomtömeg csökkenése nemcsak a mozgásképességet rontja, hanem az anyagcserére és az inzulinérzékenységre is kedvezőtlenül hathat.
Az agy szereti az újdonságokat
Dr. Dodick szerint a fizikai aktivitás önmagában nem elég. Az agyat is rendszeresen új feladatok elé kell állítani.
Ilyen lehet egy idegen nyelv tanulása, a hangszeres játék elsajátítása, a tánc vagy akár az ökölvívás, amely egyszerre fejleszti a koordinációt, a figyelmet és a memóriát. A neurológus szerint az agy különösen jól reagál azokra a tevékenységekre, amelyek egyszerre igényelnek mozgást, koncentrációt és tanulást.
Az alvásból sem érdemes lefaragni
A szakember bevallása szerint korábban ő sem fordított elég figyelmet a pihenésre, ma azonban az alvást az egyik legfontosabb egészségvédő szokásának tartja.
A kutatások szerint a mély alvás kulcsszerepet játszik az emlékek rögzítésében és az agy „karbantartásában”. Alvás közben aktiválódik az úgynevezett glimfatikus rendszer, amely segít eltávolítani az idegsejtek működése során keletkező salakanyagokat.
A hossú élet receptje: a MIND-diéta
Dr. Dodick saját étrendje a MIND-diétára épül, amely a mediterrán étrend és a DASH-diéta elemeit ötvözi.
Ennek alapjai:
- sok zöldség;
- bogyós gyümölcsök;
- hüvelyesek;
- olajos magvak;
- olívaolaj;
- halak;
- baromfihús.
Ezzel szemben a feldolgozott élelmiszereket és a túlzott alkoholfogyasztást igyekszik kerülni.
A MIND-diétát több kutatás is összefüggésbe hozta a kognitív hanyatlás lassabb ütemével, bár a szakemberek hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra is szükség van a hosszú távú hatások pontos megértéséhez.
A barátok is hozzájárulhatnak a hosszabb élethez
A neurológus szerint a társas kapcsolatok legalább olyan fontosak, mint a táplálkozás vagy a mozgás. Rendszeresen találkozik családtagjaival és barátaival, a feleségével sétál, múzeumba jár és igyekszik minél több közös élményt szerezni.
Ezt a tudományos eredmények is alátámasztják. A magány és a társas elszigeteltség növelheti többek között a demencia, a depresszió és a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, míg a jó minőségű emberi kapcsolatok védő tényezőt jelenthetnek.
Nyugi, nem a tökéletesség számít
Dr. Dodick szerint senki sem tud minden nap hibátlanul étkezni, sportolni vagy eleget aludni. Úgy véli, már az is sokat számít, ha az egészséges szokásokat az idő 80–90 százalékában sikerül tartani. Nem a tökéletesség, hanem a hosszú távon fenntartható rutinok jelentik a legjobb befektetést az agy és a szervezet egészségébe.
Fotó: illusztráció, Unsplash
