Miért vizsgálják egyre gyakrabban a kézszorítás erejét?
A kézszorítás erejét egy dinamométer nevű eszközzel mérik. Elsőre egyszerű vizsgálatnak tűnik, de valójában jól tükrözheti az egész szervezet izomerejét és fizikai állapotát.
A szakemberek azért érdeklődnek iránta egyre inkább, mert a csökkenő izomerő gyakran már jóval azelőtt megjelenik, hogy valakinél komolyabb egészségügyi problémák alakulnának ki. Ezért a kézszorítóerőt ma már több kutatás is az úgynevezett biológiai öregedés egyik lehetséges jelzőjeként vizsgálja.
A PURE-vizsgálat meglepő összefüggést talált
A legismertebb kutatás a PURE (Prospective Urban Rural Epidemiology) vizsgálat volt, amelyben közel 140 ezer ember vett részt 17 országból.
A kutatók azt találták, hogy minden 5 kilogrammos (11 fontos) csökkenés a kézszorítóerőben összefüggött:
- 16 százalékkal magasabb összes halálozási kockázattal;
- 17 százalékkal magasabb szív- és érrendszeri halálozási kockázattal;
- 9 százalékkal nagyobb stroke-kockázattal;
- valamint 7 százalékkal magasabb szívinfarktus-kockázattal.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ez összefüggést, nem pedig ok-okozati kapcsolatot jelent. A gyengébb kézszorítás nem okozza ezeket a betegségeket, inkább arra utalhat, hogy a szervezet általános állapota kedvezőtlenebb. (Forrás: PURE Study, The Lancet.)
Nem csak a szív állapotáról árulkodhat
Azóta több nagy összefoglaló elemzés is megerősítette, hogy a kisebb izomerő összefügghet a rosszabb egészségi mutatókkal.
A kutatók szerint a kézszorítóerő kapcsolatban állhat:
- a fizikai fittség szintjével;
- az izomtömeggel;
- a mozgásképességgel;
- valamint az időskori elesettség (frailty) kockázatával.
Egy friss áttekintése szerint a kézszorítóerő az egyik legegyszerűbben mérhető mutató, amely segíthet felmérni az időskori egészségi kockázatokat.
Lehet rajta javítani?
A jó hír az, hogy a kézszorítás ereje nem kizárólag genetika kérdése.
Az izomerő rendszeres mozgással jól fejleszthető. A szakemberek különösen ajánlják:
- az erősítő edzéseket;
- a saját testsúlyos gyakorlatokat;
- a súlyzós edzést;
- valamint az olyan hétköznapi tevékenységeket is, amelyek megdolgoztatják a kéz és az alkar izmait.
A WHO is azt javasolja, hogy a felnőttek hetente legalább kétszer végezzenek izomerősítő mozgásformát.
Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot
Fontos hangsúlyozni, hogy az erős vagy gyenge kézszorítás önmagában nem diagnózis.
Egy gyengébb kézszorítás mögött állhat életkor, korábbi sérülés, ízületi betegség vagy egyszerűen az is, hogy valaki ritkán végez erősítő mozgást. Éppen ezért a kézszorítóerőt mindig más egészségügyi adatokkal együtt értékelik.
A szakemberek szerint azonban éppen az egyszerűsége miatt lehet hasznos: néhány másodperc alatt olyan információt adhat a szervezet általános állapotáról, amely segíthet időben felismerni a fokozott egészségügyi kockázatot.
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
