Hosszú élet: mitől különleges Szardínia kék zónája?
Kék zónának azokat a földrajzilag jól körülhatárolható területeket nevezik, ahol szokatlanul sokan érik meg a 90 vagy akár a 100 éves kort. Szardínia középső és keleti, jellemzően hegyvidéki része az egyik legismertebb ilyen térség. Az itt élő idősek életét hagyományosan aktív hétköznapok, erős családi és közösségi kapcsolatok, valamint a társadalomban betöltött szerepük hosszú távú megőrzése jellemzi.
A Cagliari Egyetem kutatói most arra voltak kíváncsiak, hogy a környezet, az étrend és a mozgás mellett kimutatható-e valamilyen jellegzetes pszichológiai profil is az idős lakók körében. A tanulmány 2026 júliusában jelent meg az International Journal of Applied Positive Psychology című szaklapban.
Hosszú élet: Egy személyiségjegy különösen erősen kirajzolódott
A vizsgálatban 125, 71 és 101 év közötti ember vett részt. Közülük 55-en Szardínia kék zónájában, 70-en pedig egy közeli, hasonló társadalmi és kulturális hátterű, de nem kiemelkedő hosszú életű vidéki területen éltek. A kutatók a résztvevők gondolkodási képességeit, személyiségjegyeit, lelki jóllétét, életminőségét és szabadidős tevékenységeit is felmérték.
A legszembetűnőbb különbséget az új tapasztalatokra való nyitottságban találták. A kék zónában élő idősek nagyobb érdeklődést mutattak az új ötletek, ismeretek és tevékenységek iránt, mint a kontrollcsoport tagjai. Emellett hatékonyabb megküzdési stratégiákról, fejlettebb érzelmi kompetenciáról és több szellemi vagy fizikai aktivitással járó elfoglaltságról számoltak be.
Hosszú élet: mit jelent valójában az új élményekre való nyitottság?
A pszichológiában a nyitottság az úgynevezett Big Five, vagyis az öt alapvető személyiségdimenzió egyike. Nem azt jelenti, hogy valaki mindent gondolkodás nélkül elfogad, vagy állandóan izgalmakat keres. Inkább a kíváncsiságot, a tanulási kedvet, a rugalmasságot és az új gondolatok iránti fogékonyságot foglalja magában.
Egy nyitottabb idős ember például nagyobb valószínűséggel kezdhet el új hobbit, tanulhat meg valamilyen készséget, vehet részt közösségi programokon vagy alkalmazkodhat rugalmasabban az életkorral járó változásokhoz. A kutatók szerint ez közvetve segíthet fenntartani az aktivitást, a társas kapcsolatokat és a lelki jóllétet.
A teljes vizsgálati csoportban a nagyobb nyitottság jobb pszichológiai jólléttel és több szabadidős aktivitással függött össze. A lelkiismeretesebb résztvevők elégedettebbek voltak az életükkel és jobb megküzdési stratégiákról számoltak be, míg a magasabb neuroticizmus, vagyis a szorongásra és negatív érzelmekre való fokozott hajlam rosszabb, egészséggel összefüggő életminőséggel járt együtt.
A kíváncsiság aktívabb és hosszabb élethez is kapcsolódott
A kék zónában élő résztvevők hetente átlagosan 11,3 órát töltöttek szellemi vagy fizikai aktivitást igénylő hobbikkal, míg a másik vidéki térség lakói átlagosan 6,8 órát. A különbség az életkor és az iskolázottság figyelembevétele után is megmaradt.
Ez azért lehet fontos, mert az új élményekre fogékony ember nemcsak többet tanulhat, hanem gyakrabban maradhat kapcsolatban másokkal, több kihívást kereshet, és tovább őrizheti a mindennapjai feletti kontroll érzését. A kutatók ezt nem önmagában a hosszú élet okának, hanem olyan pszichológiai erőforrásnak tekintik, amely elősegítheti az aktív és sikeres öregedést.
Korábbi szardíniai vizsgálatok is azt mutatták, hogy az idősek lelki ellenálló képessége és társas kapcsolataikkal való elégedettsége szorosan összefüggött a jobb mentális egészséggel. A mostani eredmények ezért egy nagyobb képbe illeszkednek: nem egyetlen személyiségjegyről van szó, hanem a kíváncsiság, a rugalmas megküzdés, az aktivitás és az emberi kapcsolatok együtteséről.
Nem bizonyították, hogy a nyitottság meghosszabbítja az életet
A kutatás fontos korlátja, hogy egy adott időpontban hasonlította össze a résztvevőket. Nem követte őket évtizedeken keresztül, ezért nem tudja bizonyítani, hogy a nyitottabb személyiség valóban hosszabb életet okoz.
Az is elképzelhető, hogy a közösség, a hagyományos életmód és a sok társas elfoglaltság teszi nyitottabbá, ellenállóbbá az embereket. Az sem kizárható, hogy akik jobb testi és szellemi állapotban érik el az időskort, azoknak egyszerűen több lehetőségük marad aktívan és kíváncsian élni.
Fotó: illusztráció, Getty Images
