nlc.hu
Itt & most

A világ leghosszabb vízalatti, autóknak szánt alagútját kezdték el építeni – de több akadálya is van

Norvégiában már épül a Rogfast-alagút, amely elkészülte után a világ leghosszabb és legmélyebben futó tenger alatti közúti alagútja lehet. A csaknem 27 kilométeres út legmélyebb pontján 392 méterrel halad majd a tengerszint alatt, miközben a kivitelezők repedezett kőzettel, gyenge geológiai zónákkal és beszivárgó tengervízzel küzdenek. A beruházás költségét mintegy 1,9 milliárd euróra, vagyis körülbelül 686 milliárd forintra becsülik.
alagút

Közel 27 kilométer hosszan vezet majd a tenger alatt az alagút

Az E39 Rogfast a délnyugat-norvégiai Rogaland régióban, a Boknafjord alatt köti össze a Stavanger közelében található Randaberget és Bokn települését. A főalagút teljes hossza 26,7 kilométer lesz, emellett egy 3,7 kilométeres mellékág vezet majd Kvitsøy szigetére.

A szerkezet két egymással párhuzamos alagútjáratból áll, amelyekben összesen négy forgalmi sávot alakítanak ki. A járatokat rendszeres időközönként menekülő-összeköttetések kapcsolják össze, így baleset, tűz vagy műszaki hiba esetén az egyik csőből át lehet jutni a másikba.

A tervek szerint a Rogfast egyszerre több rekordot is megdönt: ez lehet a világ leghosszabb, normál közúti forgalomra használt tenger alatti alagútja, a leghosszabb négysávos közúti alagútja és a legmélyebben vezető négysávos alagútja.

Nem a tengerfenékre fektetik az alagutat

A Rogfast nem előre gyártott betonelemekből áll majd, amelyeket a tengerfenékbe süllyesztenek. A mérnökök közvetlenül a fjord alatti kőzetbe fúrják és robbantják ki a két alagútjáratot. Ez a módszer eltér például a Németország és Dánia között épülő Fehmarnbelt-alagút technológiájától, ahol hatalmas betonelemeket helyeznek egy előkészített tengerfenéki árokba.

A Rogfast építése három irányból zajlik egyszerre: északról Bokn, délről Randaberg, középről pedig Kvitsøy felől haladnak egymás felé a kivitelezők. Ez jelentősen lerövidíti az építési időt, ugyanakkor rendkívül összetetté teszi a munkálatok összehangolását.

Tengervíz szivárog a megrepedezett kőzeten keresztül

Az egyik legnagyobb kihívást a Boknafjord alatti kiszámíthatatlan földtani viszonyok jelentik. A nyomvonal többféle, üledékes, vulkanikus és magmás eredetű kőzeten halad át. A korábbi kéregmozgások töréseket, repedéseket és gyenge zónákat alakítottak ki bennük, ezért a kőzet minősége akár néhány méteren belül is jelentősen megváltozhat.

Kvitsøy közelében különösen problémás, grafitban gazdag fekete palarétegeket találtak. Ez a kőzettípus levegő és víz hatására instabillá válhat, ezért a mérnököknek különleges vízszigetelési, kőzetmegerősítési és alagútfúrási megoldásokat kell alkalmazniuk.

A munkások nagyjából 300 méteres mélységben jelentős tengervíz-beszivárgással is találkoztak. A víz útját úgynevezett injektálással zárják le: nagy nyomással tömítőanyagot juttatnak a környező kőzet repedéseibe, mielőtt továbbhaladnának a fúrással és a robbantással.

Szeizmikus méréssel néznek bele a hegybe

A váratlan vízbetörések és gyenge kőzetrétegek elkerülésére a norvég útügyi hatóság szeizmikus vizsgálatokat is alkalmaz. A kisebb ellenőrző robbantások segítségével a szakemberek akár 150 méterre előre is fel tudják térképezni a kőzet összetételét, stabilitását és repedezettségét.

A mérést körülbelül 150 méterenként megismétlik, így a teljes építés során legalább 180 ilyen vizsgálatra lehet szükség. Az adatok alapján előre kiválaszthatják a megfelelő robbanóanyagot, meghatározhatják a szükséges megerősítéseket, és felkészülhetnek a porózus vagy vízzel telített kőzetrétegekre.

Körforgalmak épülnek 250 méterrel a tenger alatt
Az alagút egyik legkülönlegesebb része a Kvitsøy alatt kialakított többszintű csomópont. Itt két nagyméretű föld alatti körforgalom és több fel- és lehajtó rámpa kapcsolja össze a főalagutat a szigetre vezető mellékággal. A szerkezetet mintegy 250 méterrel a tengerszint alatt robbantják ki a sziklából.

Kvitsøy felett két függőleges szellőzőaknát is építenek. Ezek egyike a használt levegőt vezeti ki, a másik pedig friss levegőt juttat az alagútba. Az első, 211 méter mély akna 2026 februárjára már teljesen elkészült, átmérője több mint kilenc méter.

A munkálatok 2026-ra elérték a félidőt

A norvég útügyi hatóság 2026 februárjában jelentette be, hogy az alagút kivájásának körülbelül felével már elkészültek. A tervek szerint a Bokn és Kvitsøy felől érkező járatok 2028-ban, a Randaberg és Kvitsøy közötti szakaszok pedig 2029-ben találkozhatnak egymással. A teljes alagutat várhatóan 2033-ban nyitják meg a forgalom előtt.

A norvég útügyi hatóság a projekt teljes költségét 2020-as árszinten 20,6 milliárd norvég koronában határozza meg. Ez a jelenlegi hivatalos árfolyamon körülbelül 674 milliárd forint, bár a Focus euróban megadott, 1,9 milliárdos becslése hozzávetőleg 686 milliárd forintnak felel meg.

Negyven perccel rövidülhet az út Stavanger és Bergen között az alagútnak köszönhetően

A Rogfast a norvég E39-es főút fejlesztésének része. A hosszú távú cél egy kompok nélkül használható, folyamatos közúti kapcsolat kialakítása Kristiansand és Trondheim között, Norvégia fjordokkal tagolt nyugati partvidékén.

Az új alagút megnyitása után megszűnhet a Boknafjordon átvezető kompjárat, Stavanger és Bergen között pedig körülbelül 40 perccel rövidülhet az utazási idő. A beruházástól nemcsak gyorsabb személyforgalmat, hanem kiszámíthatóbb teherszállítást, erősebb turizmust, valamint a környező települések munkaerőpiacának szorosabb összekapcsolódását is várják.

via

Fotó: illusztráció, Getty Images

ezt nézd meg!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top