Már az 1970-es évek óta terjed az Earthship koncepciója
Az Earthship, magyarul nagyjából földhajóként fordítható épülettípus ötlete Michael Reynolds amerikai építészhez kötődik. Az első kísérleti házakat az 1970-es években, az új-mexikói Taos környékén kezdte építeni olyan anyagokból, amelyeket mások már hulladéknak tekintettek.
A koncepció azóta sokat fejlődött. A mai Earthship-házak célja nem csupán az újrahasznosított anyagok felhasználása, hanem az is, hogy minél kevésbé függjenek a hagyományos energia-, víz- és szennyvízhálózattól. A tervezők passzív napenergiával, napelemekkel, esővízgyűjtéssel, természetes szellőzéssel és helyben működő vízkezeléssel próbálják önellátóvá tenni az épületet.
Régi autógumikból készülnek a 70 centiméteres falak
Az Earthship-házak egyik leglátványosabb eleme a kiselejtezett autógumikból épített külső fal. A gumikat földdel töltik meg, majd a földet addig döngölik, amíg szinte teljesen tömör tömbbé nem válik.
Egy elkészült elem tömege meghaladhatja a 130 kilogrammot, ezért a gumikat már a végleges helyükön töltik és tömörítik. A nagyjából 70 centiméter átmérőjű abroncsokból rendkívül vastag, nagy tömegű falak épülnek. A sorokat a téglafalhoz hasonlóan eltolva helyezik egymásra, majd az egész szerkezetet földdel, vályoggal vagy vakolattal fedik el.
Mázli, de az abroncs tehát egy elkészült házban általában nem látható. A lakók belülről ívelt, vakolt falakat látnak, amelyek mögött több száz, földdel tömött gumi alkotja a teherhordó és hőtároló szerkezetet.
Az építés ugyanakkor komoly fizikai munkát igényel. Egy-egy abroncsba több talicskányi föld kerül, amelyet rétegenként kell rendkívül tömörre döngölni. Az olcsón vagy ingyen megszerezhető alapanyag tehát nem feltétlenül jelent gyors és olcsó kivitelezést.
A falak úgy működnek, mint egy hatalmas hőtároló
A földdel töltött gumifalak legfontosabb tulajdonsága a nagy hőtároló tömeg. A tömör föld lassan melegszik fel, és lassan is adja le a korábban elnyelt hőt. Emiatt csillapíthatja a nappali és éjszakai hőmérséklet közötti különbséget.
Ez nem azt jelenti, hogy a falak saját maguk termelik a meleget vagy a hideget. Inkább egy hőakkumulátorhoz hasonlítanak: napközben elnyelik a rendelkezésre álló hő egy részét, majd fokozatosan visszaadják, amikor a levegő lehűl. Nyáron ugyanez a nagy tömeg lassíthatja a külső forróság bejutását a lakótérbe.
Fontos különbség azonban, hogy a hőtároló tömeg nem azonos a hőszigeteléssel. A tömör föld képes hőt felvenni és tárolni, a szigetelés feladata viszont az, hogy lassítsa a hő átjutását a fal egyik oldaláról a másikra. A korszerű Earthship-tervekben ezért a földfalak megfelelő külső szigetelése és víz elleni védelme is kulcsfontosságú.
Az ablakok tájolásán is múlik a kellemes hőmérséklet
Az északi féltekén épített Earthshipek nagy üvegfelületei rendszerint dél felé néznek. Télen az alacsonyabban járó nap sugarai mélyen bejutnak az épületbe, felmelegítve a padlót és a nagy tömegű falakat. Nyáron a megfelelő tetőkinyúlás és árnyékolás távol tarthatja a magasabban járó nap közvetlen sugarait. A déli féltekén ugyanez a rendszer fordított tájolással, észak felé néző ablakokkal működik.
A friss levegő egyes házakba a föld alatt vezetett csöveken keresztül érkezik. Miközben a külső levegő végighalad a talajjal körülvett csőben, a hőmérséklete közelíthet a föld hőmérsékletéhez. A felmelegedett beltéri levegő eközben a magasabban elhelyezett nyílásokon távozhat, így természetes légáramlás alakul ki ventilátor és kompresszor nélkül.
A rendszer hatékonysága ugyanakkor függ a csövek hosszától és mélységétől, a talaj hőmérsékletétől, a levegő páratartalmától és a külső klímától. Párás környezetben különösen gondosan kell megoldani a kondenzvíz elvezetését és a rendszer tisztíthatóságát.
Valóban egész évben 20 fok van az Earthship-házakban?
Gyakran állítják, hogy ezek a házak fűtés és légkondicionálás nélkül is egész évben körülbelül 20 fok marad bennük. A valóság ennél persze árnyaltabb. Megfelelő napsugárzás mellett az Earthship valóban képes lehet aktív fűtés és hűtés nélkül is kellemes hőmérsékletet biztosítani. Tartósan felhős, hűvös területeken azonban kiegészítő fűtésre lehet szükség, a belső hőmérsékletet pedig jelentősen befolyásolja a talaj hőmérséklete és a napsütéses órák száma.
Egy Earthship-tulajdonosok tapasztalatait összegző vizsgálat arra is rámutatott, hogy a nagy hőtömeg csak késlelteti a hőmérséklet-változást. Ha az épület hosszabb időn keresztül nem kap elegendő napenergiát, a belső terek fokozatosan lehűlhetnek. Kanada egyes területein például a talaj hőmérséklete akár 10 fok körüli is lehet, így önmagában a földdel való kapcsolat nem biztosít 20 fokos lakóteret.
A 20 fok tehát nem az újrahasznosított gumik mágikus tulajdonsága. A kellemes belső klíma a falak, a szigetelés, a tájolás, az üvegezés, az árnyékolás, a szellőzés és a helyi időjárás összehangolásának eredménye.
A dobozokból és palackokból különleges falak készülnek
Az alumíniumdobozokat és az üvegeket jellemzően nem a vastag külső falakhoz használják. A dobozokból cementtel vagy vályoggal összefogott, könnyebb belső válaszfalak készülhetnek.
A színes üvegpalackokat gyakran levágják, majd két palackfeneket egymással szembefordítva építenek be a falba. Az így kialakuló fényáteresztő elemek nappal színes mintákat vetíthetnek a belső térbe, ezért az elkészült falak hatása a templomi üvegablakokéra emlékeztethet.
Az Earthship Biotecture szerint egy ilyen épület anyagainak akár körülbelül fele is természetes vagy újrahasznosított forrásból származhat. A többi részhez azonban továbbra is szükség lehet fára, üvegre, szigetelésre, vízszigetelő rétegekre, fém tetőfedésre, habarcsra és különböző gépészeti elemekre.
Saját áramot és vizet is termelhet a ház
Az Earthship-koncepció nem ér véget a falaknál. Az elektromos áramot rendszerint napelemek állítják elő, a napközben termelt energia tárolásához pedig akkumulátorokra, töltésvezérlőre és inverterre van szükség. Ezeket az eszközöket idővel ellenőrizni, karbantartani és cserélni kell.
A tetőre hulló esőt és havat tartályokba vezetik, majd több lépcsőben szűrik. A vizet megfelelő kialakítás esetén ivásra, főzésre, mosásra és tisztálkodásra is felhasználhatják. A mosdóból és zuhanyzóból származó szürkevíz beltéri növényágyásokon haladhat keresztül, később pedig akár a vécé öblítését is szolgálhatja.
Ez a függetlenség azonban rendszeres munkával jár. Tisztítani kell a szűrőket és a vízgyűjtő felületeket, ellenőrizni kell a szivattyúkat, az akkumulátorokat és a szellőzőcsöveket, valamint figyelni kell a nedvességre és a penészesedés veszélyére.
Sajnos nem lehet ugyanazt a tervet mindenhol felépíteni
Az eredeti Earthship-típus Új-Mexikó száraz, napos és nagy napi hőingadozású éghajlatán alakult ki. Hűvösebb, felhősebb vagy párásabb területen a tervet a helyi körülményekhez kell igazítani.
A kutatások szerint a magas páratartalom különösen nagy kihívást jelenthet. Megfelelő szellőzés és nedvességvédelem nélkül páralecsapódás, penész és szerkezeti probléma is kialakulhat. Trópusi környezetben ezért akár gépi szellőzésre vagy párátlanításra is szükség lehet, ami csökkenti a teljes energiafüggetlenséget.
Fotó: Getty Images
