Csodálatos újrahasznosítás: használható épületről van szó
Elsőre művészeti installációnak hangzik, pedig valódi, használható épület lett belőle. Ahogyan arról korábban mi is írtunk, a brazíliai Itamaracá szigetén, Praia do Sossego partszakaszán egy anya és lánya különleges házat épített: falaihoz több mint 8000 eldobott üveget használtak fel.
Edna Dantas szocioökológiai edukátorként, lánya, Maria Gabrielly Dantas divatproducerként dolgozik. Amikor 2019-ben a szigetre költöztek, hamar szembesültek azzal, mennyi hulladék halmozódik fel a természeti területeken. Különösen az üveg jelentett gondot, mert ezt sok helyen nehezebb begyűjteni és újrahasznosítani, mint más csomagolóanyagokat. Ők viszont nem csak beszélni akartak a problémáról…
Két év munka, 8 ezer üveg volt a csodaház alapja
A ház építése 2020 májusában kezdődött, és nagyjából két évig tartott. Edna és Maria nem kaptak milliós támogatást, és nem nagy szponzori háttérrel vágtak bele a munkába. A helyi közösség segítségére támaszkodtak: vállalkozások, szállodák, környékbeliek és turisták is részt vettek az üvegek gyűjtésében.
A ház végül 70 négyzetméteres lett, és hét helyiséget alakítottak ki benne. A neve Casa de Sal lett, vagyis „só háza”. A név nem véletlen: a hagyományos üveg alapanyagai között homok, szóda és mészkő szerepel, a névválasztás pedig erre az anyagi eredetre utal.
Újrahasznosítás: nem dísznek rakták a falba az üvegeket
Az üvegeket nem egyszerűen dekorációnak használták. A palackokat függőlegesen helyezték el, majd habarccsal rögzítették, így váltak a falak részévé. A technika a biokonstrukcióhoz kapcsolódik, vagyis olyan építési szemlélethez, amely természetes, újrahasznosított vagy helyben elérhető anyagokkal dolgozik.
A palackok elrendezése nemcsak szerkezeti szerepet kapott, hanem látványos fényhatást is adott a belső tereknek. A beáramló természetes fény az üvegfalakon keresztül színes, ólomüveghez hasonló hangulatot teremt. Ez az egyik legszebb része a történetnek: ami korábban szemétnek számított, az a ház egyik legkülönlegesebb eleme lett.
Ma már közösségi térként is működik a házikó
Az építkezés első hónapjai nem voltak egyszerűek. Amíg a fő lakótér falai lassan emelkedtek, anya és lánya egy mindössze 17 négyzetméteres ideiglenes helyen éltek, hagyományos fürdőszoba nélkül.
A munka nagy része kézzel készült, csak kevés szakmai segítséggel. Ez nemcsak fizikai, hanem lelki próbatétel is lehetett: hosszú hónapokon át úgy dolgozni egy jövőbeli otthonon, hogy közben a mindennapok is nagyon szűkösek. Mégis végigvitték a tervet.
A házban és körülötte ma már nem csak az az érdekes, hogyan épült fel. Hanem az is, mire használják most: beszélgetésekre, bemutatókra, közösségi eseményekre, fenntartható divathoz kapcsolódó programokra és olyan alkalmakra, ahol az érdeklődők közelről láthatják, hogyan lehet hulladékból funkcionális, élhető tér.
Megmutatják, hogyan készült az újrahasznosított ház
A ház időnként látogatókat is fogad. Egy korábbi Eco Vivência Casa de Sal nevű program például egész napos látogatást kínált a helyszínen, vezetett bejárással. A résztvevők Edna és Maria Gabrielly magyarázatával ismerhették meg az építés folyamatát, majd fenntartható divathoz kapcsolódó bemutatón is részt vehettek.
A beszámolók szerint Edna és Maria Gabrielly workshopokat is tartanak (2026-ban már 3 sorozaton is túl vannak), ahol másoknak mutatják meg, mit tanultak a fenntartható építésről. A Casa de Sal így nemcsak lezárt építészeti projekt, hanem élő tudásátadás. Hiába, a kreativitás és a közösségi összefogás egészen váratlan megoldásokat hozhat…
Fotó: youtube screenshot
