Átírhatja a hőség a nyári szünetet Európában
A júniusi európai hőhullám egészen kézzelfoghatóvá tette azt a problémát, amelyről korábban elsősorban klímakutatók és oktatási szakemberek beszéltek. A tanév végén egyre gyakrabban fordul elő olyan hőség, amelyre az évtizedekkel korábban épült iskolák jelentős része egyszerűen nincs felkészítve.
Franciaországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban 2026 júniusában iskolák zártak be vagy küldték haza korábban a diákokat az extrém hőmérséklet miatt. A Reuters szerint Franciaországban mintegy 13 500 intézményben kellett valamilyen módon módosítani a működést, az Egyesült Királyságban pedig több mint ezer iskola zárt be vagy rövidítette le a tanítási napot. Egyes tantermekben 40 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mértek.
Most már az is kérdés, hogy nem pusztán egy-egy rendkívüli hőhullámra kellene-e reagálni, hanem magát az iskolai naptárt kellene hozzáigazítani a megváltozott éghajlathoz.
Csehországban már a nyári szünet áthelyezése is felmerült
A cseh TN.cz friss riportja szerint Robert Plaga oktatási miniszter nem zárkózik el attól, hogy újragondolják a nyári szünet jelenlegi rendszerét. Plaga arra hívta fel a figyelmet, hogy a cseh iskolák jelentős részében nincs légkondicionálás, ezért a júniusi hőségben a túlmelegedett tantermekben a gyerekeknek és a pedagógusoknak is sokkal nehezebb dolgozni. A miniszter szerint érdemes lehet megvizsgálni, hogyan lehetne észszerűbben elosztani az iskolai szüneteket az év során.
Ez nem feltétlenül azt jelentené, hogy egyszerűen több szünetet kapnának a gyerekek. Felmerülhet például, hogy a nyári vakáció korábban kezdődjön, miközben a tanév augusztus második felében szintén korábban indul.
Európában egyébként most is óriási különbségek vannak. Olaszországban akár 14 hétig is tarthat a nyári szünet, Máltán, Lettországban és Cipruson 13 hét körüli, míg Németországban, Dániában és Hollandiában jellemzően csak hat hét.
Már most is változtatnak az órarenden a hőség miatt
Nem minden ország a nyári szünet meghosszabbításában gondolkodik. Spanyolország egyes iskoláiban például azzal kísérleteztek, hogy a tanítás fél órával korábban, reggel 8-kor kezdődjön, és délután fél öt helyett már 3-kor véget érjen. Francia és belga iskolákban pedig a 2026-os hőhullám alatt előbb fejezték be a tanítást, vagy teljesen bezárták az intézményt.
Ennek van egy nagyon prózai oka: egy hagyományos iskolaépületet nem lehet néhány ventilátorral egyik napról a másikra alkalmassá tenni a 35–40 fokos külső hőmérsékletre.
A probléma pedig várhatóan nem múlik el. Az Európai Klíma- és Egészségügyi Megfigyelőközpont adatai szerint jelenleg mintegy 16 650 európai iskola találkozik legalább egy olyan tanítási nappal, amikor a külső maximum meghaladja a 30 Celsius-fokot. Magas felmelegedési forgatókönyv mellett 2050-re ez a szám több mint 34 ezerre emelkedhet. Ráadásul a tanítási időszakra eső 30 fok feletti napok többsége várhatóan továbbra is közvetlenül a nyári szünet előtt jelentkezik majd.
Magyarországon is felmerült a tanév lerövidítése
A vita egyáltalán nem csak külföldön zajlik. Magyarországon az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium júliusban szakmai szervezetekkel egyeztetett a következő tanév rendjéről, és az egyik téma éppen a tanév hossza, illetve a nyári hőség volt.
Az egyeztetésen többen felvetették, hogy hosszabb távon érdemes lenne felülvizsgálni a 180 kötelező tanítási napot. Az indoklás szerint a légkondicionálás nélküli iskolákban a tanév utolsó heteiben kialakuló magas hőmérséklet komoly terhet jelent a gyerekeknek és a pedagógusoknak.
A Nemzeti Pedagógus Kar ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy kevesebb tanítási nap az iskolák szervezési lehetőségeit is szűkítheti. A minisztérium pedig világossá tette: a 2026/27-es tanévben még nem változik emiatt a tanév hossza, de a tanév szerkezetének és a szünetek rendszerének átfogó felülvizsgálata később napirendre kerülhet.
Ez azért különösen érdekes, mert a vita nem elméleti. Már 2026 májusának végén is beszámoltak olyan magyar iskolákról, ahol 30–33 fokosra melegedtek a tantermek, miközben nincs országos, nyilvános adat arról, hogy a magyar tantermek mekkora része klimatizált.
Idén még biztosan szeptember 1-jén kezdődik az iskola
A következő tanév rendjét közben már véglegesítették. A július 31-én megjelent miniszteri rendelet szerint a 2026/27-es tanév első tanítási napja 2026. szeptember 1., kedd, az utolsó pedig 2027. június 18., péntek lesz. A tanév összesen 180 tanítási napból áll. Vagyis idén még szó sincs arról, hogy a hőség miatt később kezdődne az iskola, vagy korábban kitörne a nyári szünet.
A rendelet ugyanakkor bizonyos mozgásteret hagy az intézményeknek. Az iskolák a központilag kijelölt őszi, téli és tavaszi szünet időpontját meghatározott feltételekkel módosíthatják, illetve máskor is adhatnak szünetet, ha a kieső tanítási időt pótolják. Az első és az utolsó tanítási napot azonban helyben nem lehet egyszerűen szabaddá tenni.
Nem biztos, hogy a hosszabb nyári szünet lenne a legjobb megoldás
Első hallásra logikusnak tűnik: ha június végén már elviselhetetlenül forrók a tantermek, kezdődjön korábban a vakáció. Csakhogy ezzel a hőséget részben csak áthelyeznénk. Ha a tanítási napok száma nem csökken, a kieső heteket máshol kellene visszaadni, például augusztusban. Az utóbbi évek tapasztalata pedig azt mutatja, hogy augusztus végén és szeptember elején is könnyen kialakulhat komoly hőhullám.
A hosszabb nyári szünet a családok számára is új problémákat teremtene. Több héttel hosszabb időre kellene megoldani a gyerekek felügyeletét, táboroztatását vagy napközbeni ellátását, ami különösen az alacsonyabb jövedelmű családokat hozhatná nehéz helyzetbe. Erre az európai vita kritikusai is rendszeresen felhívják a figyelmet. Ezért az iskolai naptár átalakítása mellett legalább ilyen fontos kérdés az épületek alkalmazkodása: az árnyékolás, a megfelelő szellőzés, az éjszakai visszahűtés, a zöldfelületek növelése és szükség esetén a gépi hűtés.
Fotó: illusztráció, Getty Images
