Baka András 140 ajánlást kapott
A jelölések benyújtásának határideje hétfő délelőtt 10 óra volt. A Tisza ajánlóívén csak Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének aláírása nem szerepel, aki jelenleg ideiglenesen a köztársasági elnök feladat- és jogköreit gyakorolja.
Az Alaptörvény szerint a köztársaságielnök-jelöltséghez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelenlegi, 199 fős parlamentben ez negyven képviselőt jelent. Egy képviselő csak egy jelöltet támogathat, ha pedig több embert is ajánl, valamennyi ajánlása érvénytelen.
Baka András 140 aláírással tehát messze átlépte a szükséges küszöböt. A Mi Hazánk hat képviselője ezzel szemben csak saját jelöltjét, Tóth Máté energiajogászt támogatta, így az ő jelölése nem vált érvényessé. A Fidesz 42 és a KDNP 8 képviselője korábban közölte, hogy nem vesz részt az államfő megválasztásában, mert jogszerűtlennek tartják Sulyok Tamás mandátumának megszüntetését.
Az államfő megválasztásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges. Mivel a Tisza-frakciónak 141 tagja van, Baka megválasztásához papíron rendelkezésre áll a szükséges parlamenti többség. A szavazásra augusztus 11-én, kedden kerül sor.
A Tisza titkos szavazással választotta ki Baka Andrást
A Tisza-frakció szombaton, szintén titkos szavazással döntött arról, hogy Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek. Magyar Péter miniszterelnök a döntés után azt közölte, hogy Baka elfogadta a felkérést, és készen áll az államfői tisztség betöltésére.
A kormányfő Baka több évtizedes bírói és jogászi pályafutását, valamint a bírói függetlenség és a hatalmi ágak elválasztása melletti korábbi kiállását emelte ki. A Tisza szerint olyan köztársasági elnököt keresett, aki az új alkotmányos rendszer kialakításának időszakában a mindenkori parlamenti többségtől is képes függetlenül működni.
Ki Baka András?
A 74 éves Baka András hosszú időt töltött a magyar és az európai igazságszolgáltatásban. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája volt, 2009-ben pedig az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Mandátuma eredetileg 2015 júniusáig szólt volna.
Hivatali ideje azonban 2012. január 1-jén, három és fél évvel a tervezett lejárat előtt megszűnt, amikor az új Alaptörvény hatálybalépésével a Legfelsőbb Bíróság helyét a Kúria vette át. Baka korábban nyilvánosan bírálta az igazságszolgáltatást érintő több kormányzati reformot.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája 2016-ban kimondta, hogy Baka idő előtti eltávolítása sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A strasbourgi bíróság szerint sérült a bírósághoz forduláshoz való joga és a véleménynyilvánítás szabadsága is, és összefüggés volt szakmai kritikái, valamint mandátumának idő előtti megszüntetése között.
Miért kell most új köztársasági elnököt választani?
Sulyok Tamás államfői mandátuma az Alaptörvény júliusban elfogadott 17. módosítása nyomán július 20-án megszűnt. Az új rendelkezés kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása véget ér.
Az új elnök megbízatása a készülő új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat. Sulyok távozása óta az államfői jogköröket Forsthoffer Ágnes házelnök gyakorolja, az Országgyűlés elnökének feladatait pedig ezalatt Hallerné Nagy Anikó alelnök látja el.
A parlamentnek az államfői tisztség megüresedésétől számított harminc napon belül kell megválasztania az új köztársasági elnököt. A választást augusztus 11-re tűzték ki, így kedden eldőlhet, hogy Baka András lesz-e Magyarország következő államfője.
Fotó: MTI/Purger Tamás
