Közzétették a 2025-ös PISA-tesztek eredményeit. Lannert Judit szerint globális oktatási válság látszik az adatokból.
Az oktatás globális válságát mutatják az OECD, vagyis a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet 2025-ös, a 15 éves tanulók hasznos kompetenciáit vizsgáló PISA-felmérésének adatai – jelentette ki Lannert Judit a felmérés eredményét ismertető sajtótájékoztatón. Elmondása szerint a matematikára, a szövegértésre és ezúttal különösen a természettudományokra fókuszáló felmérés magyarországi adatai belesimulnak ebbe a tendenciába, sőt egy kicsit még az átlag alatt is teljesítenek a magyar tanulók, különösen a szövegértés területén.
Magyarország leszakadt a régiótól
Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint aggodalomra ad okot, hogy regionálisan is leszakadni látszik a magyar oktatás – írja az MTI – , hiszen a cseh, a lengyel és az észt tanulók is jobban teljesítettek a felmérés során. Továbbá a legkiválóbban teljesítők aránya is csökken, ami azt jelenti, hogy át kell alakítani a hazai tehetséggondozás intézményrendszerét – hangsúlyozta.
- A felmérésből az is kitűnik, hogy a magyar szülők egyre kevesebbet beszélnek a gyerekeikkel az iskoláról. Ezért a szülők megszólítására külön munkacsoportot kívánnak felállítani a minisztériumban.
- Lannert örömtelinek nevezte, hogy a magyar gyerekek érzékelése szerint a pedagógusok jobban figyelnek rájuk, mint más országokban a diákokra.
- Kitért arra, hogy a magyar tanulók átlag fölött fegyelmezettek, és ez a mutató még javult is az elmúlt évtizedben.
- Ugyancsak örömtelinek nevezte, hogy a környezettudatosság terén kiemelten teljesítenek a magyar diákok.
Súlyos probléma viszont, hogy a tanulók 5 százalékát érte online zaklatás, illetve egyötödüket egyéb zaklatás az elmúlt 12 hónapban, ami Magyarországon és az OECD átlagát tekintve egyaránt növekvő tendencia – hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Ezért egy szakmai munkacsoport állt munkába a tárcánál a probléma kezelésére.
Új nemzeti alaptanterv jön
Lannert Judit szerint a szövegértés területén tapasztalható globális visszaesés mögött az áll, hogy a digitális eszközhasználat erősödött a hagyományos olvasás rovására. Viszont a digitális figyelemelterelés nálunk kisebb mértékű, mint az OECD-átlag, ami annak köszönhető, hogy az intézmények 90 százalékában korlátozott a mobilhasználat – mondta.
Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia helyes használata érdekében a tárca dolgozik egy AI-stratégia megalkotásán.
Kérdésre válaszolva a miniszter közölte, hogy a szövegértést az alapvető kompetenciák megerősítését szolgáló új nemzeti alaptanterv segítségével kívánják javítani. Az alaptanterv megalkotása várhatóan másfél évet vesz igénybe – jelezte.
PISA-teszt: matekból és szövegértésből minden idők legrosszabb eredménye
2025-ben minden eddiginél több, 91 ország vett részt a mérésben, Magyarországon 273 intézmény mintegy 6400 tanulója. Velkey Kristóf, az Oktatási Hivatal köznevelési elemzési főosztályának vezetője elmondta, a PISA nemzetközi eredményei a mérések kezdete, vagyis 2000 óta most a legalacsonyabbak mindhárom vizsgált területen (matematika, szövegértés természettudományok), a magyar adatok pedig különösen a szövegértés tekintetében aggasztóak.
Közlése szerint természettudományból a magyar diákok 480 pontos átlageredményt értek el, ami szignifikánsan nem különbözik az OECD-országok 486 pontos átlagától. Nem tér el például Németország, Szlovákia vagy Horvátország eredményétől, ám alacsonyabb az osztrák, a cseh vagy a lengyel tanulók eredményénél. A legjobb a kínai régiók, Szingapúr, Tajvan és Japán értéke, Európából pedig az észt tanulók teljesítettek a legjobban – sorolta.
Szövegértésből a magyar tanulók 452 pontot értek el, ami szignifikánsan alacsonyabb a 461 pontos OECD-átlagnál, és például Franciaország, Horvátország, Norvégia vagy Szlovákia eredményéhez hasonló. A legjobbak ezen a területen is az ázsiai országok, Európában pedig az ír és az észt tanulók. Matematikából viszont a magyar diákok átlaga 459 pont, ami nem különbözik az OECD-országok 463 pontos átlageredményétől – fűzte hozzá.
Az előző, 2022-es eredményhez képest a mérésben részt vevő országok átlageredménye 14 ponttal csökkent, illetve 14 országban, köztük Magyarországon volt megfigyelhető legalább 20 pontos – nálunk 21 pontos -, vagyis jelentős csökkenés. Továbbá a matematika eredmények a magyar diákok esetében 9 ponttal voltak alacsonyabbak a 2022-es adatokhoz képest. Csak a természettudományos, köztük a magyar eredmények nem térnek el szignifikánsan a 3 évvel ezelőttitől.
A szövegértés vonatkozásában az OECD arra vezeti vissza a romló tendenciát, hogy visszaszorult az élményszerző olvasás és egyre jobban előtérbe kerül a digitális olvasás elterjedése.
Kiemelt fotó: MTI/Kovács Márton
