Amikor a világ egyik legismertebb dokumentumfilmese, Alex Gibney számára felajánlották, hogy készítsen filmet a ma már billiomos Elon Muskról, azonnal nyitott volt rá. Bizonyos szempontból ugyanis maga is csodálta Musk munkásságát, elsősorban azt, hogy a techmilliárdos nem ismert lehetetlent – amivel könnyen azonosulni tudott.
Gibney egyik első lépése az volt, hogy megkereste Muskot, és interjút kért tőle. Választ nem kapott, Musk azonban a közösségi médiában reagált, és közölte, hogy esze ágában sincs részt venni egy olyan filmben, amely azért készül, hogy lejárassa őt.
A rendező szerint a forgatás előtt nem voltak prekoncepciói. A négyórás filmben azonban a témák szakértői mellett elsősorban olyanok szólalnak meg, akik így vagy úgy, de az idők során összekülönböztek Muskkal, így értelemszerűen nem festenek túl hízelgő képet róla.
A Musk talán mégis azért érdekes, mert nem egyszerűen újabb portrét rajzol a világ egyik legismertebb emberéről, hanem megpróbál belelátni Musk fejébe és gondolataiba.
Elon Musk a Musk dokumentumfilmben (Forrás: Velencei Filmfesztivál)
Elkészítették Elon Musk mesterséges intelligenciás változatát
A rendező és csapata különleges módon állt neki a feladatnak. Összeszedték Musk valaha elhangzott nyilvános megszólalásait és közösségi médiás bejegyzéseit, majd egy hatalmas adatbázist építettek belőlük.
És ha már az AI egyik nagy gurujáról van szó, elkészítették Musk mesterséges intelligenciás változatát is. Az AI-Musk így gyakorlatilag a valódi Elon Musk korábbi gondolatait mondja ki egy fiktív interjúhelyzetben.
Persze a filmben számos valódi interjút és nyilvános szereplést is láthatunk. Musk sosem kerülte igazán a nyilvánosságot, így bőven volt miből válogatni. A négyórás játékidőnek hála a Musk a címszereplő életének szinte minden fontosabb szakaszára és aspektusára kitér, még ha nem is mindig időrendi sorrendben.
A rejtélyes gyerekkor
A legkevesebbet talán Musk gyerekkoráról tudhatunk meg. Részben azért, mert ő maga sem szokott sokat beszélni róla, leszámítva, hogy időnként megemlíti: kemény volt Dél-Afrikában felnőni, és fiatalon többször is megverték. Ezt a testvére egészíti ki némileg, aki szerint Elont gyakran bullyingolták. Egyszer annyira megverték, hogy egy hétre kórházba került, és alig lehetett ráismerni. Amikor hazament, az apja – aki meglepő módon interjút adott a filmhez – őt hibáztatta azért, hogy megverték.
Elon első felesége, Justine Musk azt mondja a filmben, hogy csak azután értette meg igazán, miért olyan a férje, amilyen, hogy megismerhette az apósát. A film azonban nem próbálja a gyerekkori traumákból levezetni Musk személyiségét. Az apja egy ponton megjegyzi, hogy a kissé magának való, sokat olvasó fiába gyakorlatilag semmi empátia nem szorult, és egy meglehetősen hátborzongató történetet is mesél ennek alátámasztására.
Egy családi barátjuk a társaságukban lett rosszul. Musk apja megpróbálta újraéleszteni, de nem sikerült. Elon eközben zavartalanul olvasta tovább a képregényét.
Ennek fényében talán kevésbé meglepő, amikor a film egy pontján Musk kijelenti: szerinte a nyugati civilizáció egyik legnagyobb rákfenéje az empátia.
PayPal, SpaceX, Tesla – és az álmok eladása
A film végigköveti Musk első éveit a Szilícium-völgyben, bemutatja a kezdeti sikereket és kudarcokat is. A terület egyik szakértője szerint Musk sokáig csak egy volt a sok dollármilliomos vagy milliárdos startup-geek közül. A róla alkotott kép akkor változott meg igazán, amikor a PayPalból származó pénzét nem egy újabb internetes startupba fektette, hanem létrehozta a SpaceX-et.
A rakétagyártás meglehetősen szokatlan vállalkozásnak számított az akkori Szilícium-völgyben, Musk pedig olyasmibe vágott bele, amibe kortársai közül senki nem mert.
A Tesla története azonban már kevésbé hízelgő. A filmben megszólal Martin Eberhard, a Tesla valódi alapítója is. Elmeséli, hogyan játszotta ki őt Musk a cégből, és hogyan kezdte később mindenütt azt kommunikálni magáról, hogy ő alapította a Teslát, miközben valójában már létező cégbe vásárolta be magát.
Hogy ez miért volt fontos? A filmben megszólaló szakember szerint azért, mert a Szilícium-völgyben hatalmas presztízse van annak, ha valaki nem egy, hanem két sikeres vállalkozás alapítója. Ez pedig hozzájárult Musk üzleti géniuszáról kialakított képéhez, amit azóta is oly lelkesen táplál.
A film egyik legerősebb állítása éppen az, hogy Musk vállalkozásai mögött újra és újra ugyanaz a minta rajzolódik ki:
Musk álmokat ad el, és gyakran többet ígér, mint amire a cégei ténylegesen képesek.
A SpaceX például régóta arról beszél, hogy embereket küld a Marsra, és meghódítja a bolygót. A filmben megszólaló egykori NASA-vezető szerint ettől azonban még rendkívül messze vannak, ráadásul szerinte a Mars kolonizációjának valójában nincs is sok értelme, hiszen a bolygó körülményei összeegyeztethetetlenek az emberi élettel.
Alex Gibney, a Musk rendezője (Forrás: Velencei Filmfesztivál)
De emlékezetes az is, amikor Musk bejelentette, hogy a Teslák rendkívül nehéz akkumulátorai könnyen cserélhetők lesznek, így egy akkumulátorcserével akár meg is duplázható a hatótáv. A film szerint ebből végül semmi nem lett, pedig Musk nem egy jövőbeni lehetőségként próbálta eladni, hanem úgy beszélt róla, mintha már most megoldható lenne.
És már jóval azelőtt önvezető autóként reklámozta a Teslákat, hogy azok biztonságosan képesek lettek volna erre.
Amikor az emberélet csak járulékos veszteség
Az önvezetőnek kikiáltott Teslák számos halálos balesetben voltak érintettek. Mivel azonban a cég jellemzően peren kívül megegyezett az áldozatok családtagjaival és a sérültekkel, közülük senki nem szólalt meg a filmeseknek.
Egy család azonban perre vitte az ügyet, ügyvédjük pedig több fontos részletet is megosztott Gibneyékkel. Az ügyfele baleseténél a GPS egyértelműen jelezte, hogy az út véget ér, Stop tábla is volt, és az út mellett egy parkoló autó is jól láthatóan állt. Az Autopilot üzemmódban lévő Tesla ennek ellenére fékezés nélkül hajtott bele. A balesetben egy nő életét vesztette, egy férfi pedig megsérült.
A film szerint a Tesla sem az ügyvéddel, sem a hatóságokkal nem volt együttműködő. Egy hacker segítségével végül sikerült hozzáférni az autó rendszeréhez, és így derült ki, hogy a kocsi a baleset után mindössze egy perccel továbbította a Teslának az adatokat, köztük a kamerafelvételeket.
Vagyis a cég végig birtokában volt a bizonyítékoknak. Egy Tesla dolgozó pedig egyenesen a kamerába mondja, hogy csaltak, amikor az autóikat önvezetőként emlegették: a legendás korai Paint It Black-es önvezető videójuk végén a kocsi valójában nekihajtott a kerítésnek, de ez már nem került bele a kiadott felvételbe, ahogy az sem, hogy hányféle módon manipulálták az eredményt.
Elon Musk és a híres láncfűrészes pillanata (Forrás: Profimédia)
Musk hitvallása szerint ő egy jobb, fényesebb jövő felé vezeti az emberiséget a találmányaival. Aki ennek az útjába áll, az a film szerint könnyen árulóvá és az emberiség jövőjének ellenségévé válhat, függetlenül attól, milyen jó oka van az ellenkezésre.
És ha ezt Musk nem is mondja ki ilyen nyíltan, a film egyik leginkább nyugtalanító következtetése az, hogy a szebb jövő építésének oltárán szerinte akár emberéletek is feláldozhatók. Ha a cél elég nemes, akkor mit számít az a néhány ember, aki közben áldozatul esik?
Elon Musk, a „tenyészbika”
A filmben Musk első felesége mellett megszólal egyik gyermekének anyja, a jobboldali influenszer Ashley St. Clair is. St. Clair azzal húzta ki a gyufát Musknál, hogy a terhessége után nem volt hajlandó aláírni azt a titoktartási nyilatkozatot, amely megtiltotta volna neki, hogy a gyerek apjáról bárkinek beszéljen. St. Clair ezzel a húzásával több tízmillió dollárról mondott le, Musk pedig nyilvánosan még azt is megkérdőjelezte, hogy valóban ő-e a gyermek apja.
A film szerint Musknak küldetése, hogy tovább örökítse a szerinte kivételes génjeit. Gyerekeit saját légiójának nevezi, és bár hivatalosan 14 gyermekéről tudunk, a film szerint a valódi szám ennél jóval magasabb lehet.
Első felesége szerint azokat a nőket, akik gyereket szülnek neki, Musk lényegében tenyészanyaként kezeli: az a feladatuk, hogy gyerekeket szüljenek neki, majd egyengessék utódaik útját a világban.
A filmben megszólalók szerint Musk a párkapcsolataiban is gyorsan elveszíti az érdeklődését a másik iránt, fejben gyakran máshol jár, és alapvetően nem tartja sokra a nőket.
Hogyan lett Elon Musk politikai szereplő?
A filmben megszólalók nagyjából a koronavírus-járvány idejére teszik Musk teljes politikai és személyiségbeli fordulatát. Ekkor valósággal a rabjává vált a Twitter-fiókjának, és láthatóan élvezte, hogy minden egyes mondata emberek millióira képes hatással lenni. Ez vezetett később a Twitter megvásárlásához és X-re kereszteléséhez is.
Vakcinaellenes nézeteivel világszerte sokak számára vált példaképpé, majd fokozatosan a szélsőjobboldalon – igen, a náci karlendítéses eset is előkerül – találta meg a politikai közegét. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy korábban például kifejezetten gyümölcsöző kapcsolatot ápolt az Obama-adminisztrációval.
2024-re Musk cégeinek már annyi problémás, hatóságok által vizsgált ügye volt, hogy a film szerint részben azért támogatta teljes vállszélességgel Donald Trumpot, mert egy demokrata győzelem esetén könnyen rács mögé kerülhetett volna.
Elon Musk, a világ első billiomosa (Forrás: Profimédia)
A dokumentumfilm hosszan foglalkozik a Musk által létrehozott DOGE (egy Trump által megálmodott szervezet, amit azért állítottak fel, hogy növelje a kormányzati szervek és intézmények hatékonyságát és rengeteget spóroljon) körüli eseményekkel is.
A film szerint Musk itt ugyanazt a taktikát alkalmazta, mint a Twitter megvásárlásakor: ő és emberei úgy robbantak be egy számukra ismeretlen területre, mintha tankok lennének, miközben nem feltétlenül ismerték az ottani szabályokat. Kirúgtak olyanokat, akiket nem kellett volna, majd, amikor rájöttek a hibára, pánikszerűen próbálták visszavenni őket.
A DOGE végül a filmben megszólalók szerint egyáltalán nem hozott valódi spórolást az amerikai kormánynak, sőt.
Egyrészt rengeteg adóhivatali dolgozótól szabadultak meg, ami a hatékony adóbeszedésre is hatással volt. Másrészt a felmondásra biztatás miatt éppen azok közül távoztak a legtöbben, akik a legpiacképesebb tudással rendelkeztek. A végkielégítés után ugyanis könnyedén találtak maguknak állást a magánszektorban. Őket viszont már nem lehetett egyszerűen pótolni.
A filmben megszólalók szerint így a nagy spórolás elmaradt: Muskék inkább a hatékonyságot csökkentették, miközben nagy eséllyel rengeteg adathoz jutottak hozzá az Egyesült Államok polgárairól.
A Musk-szekta
A Musk egyik erőssége, hogy a nagy történeteket apró, sokszor egészen abszurd sztorikkal teszi emlékezetessé. Ilyen például az eset, amikor Musk állítólag azért változtatott az X algoritmusán, mert megsértődött Joe Biden sikerén. Mindketten ugyanazt a meccset nézték a stadionban, és mindketten posztoltak róla. Biden bejegyzése azonban sokkal több reakciót kapott.
A filmben többször egocentrikus és gyerekesen sértődékeny férfiként bemutatott Musk állítólag azonnal kiadta az utasítást az X dolgozóinak: másnapra a világ felhasználóinak üzenőfalai tele lettek Elon Musk posztjaival. A rendszer még azoknak is újra és újra feldobta őket, akik egyáltalán nem követték Muskot, és nem is érdekelte őket.
A dokumentumfilm azt is szépen bemutatja, hogyan lett a korábban az AI veszélyeire figyelmeztető Musk az egyik legnagyobb mesterségesintelligencia-hívő.
Közben azt az állítást is felveti, hogy a tőzsdén Musk cégeinek részvényei sokszor nem racionális okokból szárnyalnak. Inkább arról van szó, hogy
az emberek már-már szektaszerűen hisznek a zseninek tartott, az image-ét rendkívül jól építő, és az üzleti ügyeskedésben is elöl járó techguruban.
A film ennél még tovább megy: azt sugallja, hogy Musk az adataink megszerzésén – amihez a Starlinkek a tökéletes eszközök – keresztül egyfajta világuralomra törekedhet, és finoman azt is felveti, hogy a legutóbbi amerikai választás eredményébe is belenyúlhatott.
Zseni vagy őrült?
A Musk végére talán nem leszünk sokkal közelebb ahhoz, hogy egyértelmű választ adjunk erre a kérdésre. A film ugyanis nem egyszerűen azt akarja bizonyítani, hogy Elon Musk rossz ember. Sokkal érdekesebb dolgot csinál: megmutatja, hogyan tudott egy rendkívüli ambícióval rendelkező, sokszor valóban elképesztő dolgokat létrehozó vállalkozóból olyan emberré válni, akinek ma már nemcsak cégei és milliárdjai vannak, hanem politikai befolyása és követőtábora is.
A Musk-jelenség lényegét azonban talán az egyik volt barátja fogalmazza meg a legjobban, akivel a pandémia idején különbözött össze:
Az emberek azt hiszik, hogy mivel nagyon gazdag, biztosan nem őrült. Túl félelmetes lenne beismerni, hogy valaki, aki ennyi pénzzel és hatalommal rendelkezik, őrült legyen.
A Muskot a Velencei Filmfesztivál programjában láttuk. Magyarországon az HBO Max-on lesz elérhető 2027-ben.
