Energiatakarékossági kísérlet is volt a projekt
Nem mindig kell napelem, intelligens termosztát vagy komplett épületfelújítás ahhoz, hogy egy ház kevésbé forrósodjon fel. A fizika már egy világos tetővel is munkára fogható: míg a sötét felület elnyeli a napsugárzás jelentős részét, a fényvisszaverő bevonat kevesebb hőt enged felhalmozódni a tetőszerkezetben.
Erre az egyszerű elvre épült a philadelphiai Energiakoordinációs Ügynökség Cool Homes nevű programja is 2001 és 2003 között. A kezdeményezésbe 375, többségében alacsony jövedelmű idős ember otthonát vonták be. A résztvevők nagyjából 10 százalékánál végül nem került sor a festésre, így körülbelül 340 lakóház teteje kapott két réteg fehér, fényvisszaverő bevonatot.
Itt a kép a konkrét projektről. 🙂
Az amerikai sorházak egy részénél a tetőt hőszigetelték is, néhány otthonba pedig ventilátort, energiatakarékos izzókat és más energiahatékonysági eszközöket szereltek. Ez fontos részlet, mert az eredményeket nem minden esetben lehet kizárólag a fehér tetőnek tulajdonítani.
Több Celsius-fokkal csökkent a mennyezet hőmérséklete
A programot értékelő szakemberek eredetileg 35 otthonban helyeztek el hőmérséklet-érzékelőket. Négy ház adatait műszaki problémák miatt később kizárták, így a végső elemzés ennél kisebb mintára épült.
A légkondicionáló nélküli emeleti hálószobákban a fehér tetőbevonat és a szigetelés együttesen a legmelegebb időszakokban átlagosan 2,6 Celsius-fokkal csökkentette a mennyezet legmagasabb napi hőmérsékletét. A szoba levegője a napi csúcsponton nagyjából 1,3 Celsius-fokkal lett hűvösebb.
Ez első pillantásra nem tűnik drámai különbségnek, de egy forró, légkondicionáló nélküli felső szobában egyetlen fok is érezhető lehet. A kutatók ráadásul úgy becsülték, hogy a tetőn keresztül érkező hőterhelés a teljes kezelés után csaknem 90 százalékkal csökkent.
A hűvösebb mennyezet nemcsak a levegő hőmérsékletére hat. A szobában tartózkodó ember hőérzetét a körülötte lévő felületek sugárzó hője is befolyásolja, ezért ugyanaz a levegő-hőmérséklet kellemesebbnek érződhet, ha a mennyezet nem ontja magából a napközben elraktározott meleget.
Az évi 560 kWh megtakarítás nem villanyórás mérésből származott
A philadelphiai programról szóló újabb beszámolók rendszeresen azt állítják, hogy a háztartások évente átlagosan 560 kilowattóra villamos energiát takarítottak meg a légkondicionáláson. Az eredeti, 2004-es értékelés azonban ennél árnyaltabb képet mutat.
A kutatóknak nem álltak rendelkezésükre megfelelő, kezelés utáni villanyfogyasztási adatok, ezért a megtakarítást nem tudták a háztartások mérőórái alapján igazolni. Ehelyett épületenergetikai modellel becsülték meg, mi történne egy tipikus, teljes egészében klimatizált philadelphiai sorházban.
A modell szerint önmagában a fehér tetőbevonat évente körülbelül 472 kWh-val csökkenthette volna a légkondicionáló energiaigényét. A tetőszigetelésre külön 486 kWh-s becslés született, míg a két beavatkozás együtt 558 kWh körüli éves megtakarítást ígért. A sokszor idézett 560 kWh tehát kerekített modellezési eredmény, ráadásul a fehér bevonat és a szigetelés együttes hatására vonatkozik, nem a 340 házban közvetlenül mért átlagos fogyasztáscsökkenésre.
Ettől még a hőmérsékleti mérések egyértelműen azt jelezték, hogy a kezelés csökkentette a tető felől érkező hőterhelést. Csak az energia-megtakarítás mértékét érdemes óvatosabban kezelni.
Mitől lesz hűvös egy tető?
A szakemberek az ilyen megoldásokat hűvös tetőnek, angolul cool roofnak nevezik. Ezeknek két fontos tulajdonságuk van: a napsugárzás jelentős részét visszaverik, az elnyelt hőt pedig hatékonyan leadják.
A hűvös tetőnek nem kell feltétlenül hófehérnek lennie. Ma már léteznek olyan világosabb és sötétebb árnyalatú tetőfedő anyagok, speciális bevonatok, lemezek és cserepek is, amelyek a hagyományos változatoknál több napsugárzást vernek vissza. Általában azonban a világos felületek biztosítják a legerősebb hűtőhatást.
Ha nagy területen alkalmazzák őket, a hűvös tetők nemcsak az egyes épületek belső hőmérsékletét mérsékelhetik. A kevesebb elnyelt hő csökkentheti a városi hőszigethatást és a forró időszakokban jelentkező légkondicionálási csúcsterhelést is.
Nem minden háznál ugyanolyan jó megoldás
A fehér tető hatékonysága függ az éghajlattól, a tető formájától és állapotától, a szigeteléstől, valamint attól is, mennyit süt rá közvetlenül a nap. Egy rosszul szigetelt, sötét, lapos tetős épületnél látványosabb lehet a különbség, mint egy vastagon szigetelt, árnyékos háznál.
A világos bevonat idővel szennyeződhet és veszíthet fényvisszaverő képességéből. Hűvösebb éghajlaton télen kisebb mennyiségű napenergiát nyel el, ami elméletileg növelheti a fűtési igényt. A philadelphiai értékelés szerint megfelelő tetőszigetelés mellett ez a téli hátrány csekély lehet, szigetelés nélkül azonban már számolni kell vele.
A módszer nem azt jelenti, hogy bármilyen tetőt egyszerű fehér falfestékkel érdemes lekenni. A bevonatnak illeszkednie kell a tető anyagához, vízszigeteléséhez és műszaki állapotához, ezért a kivitelezés előtt szakemberrel kell ellenőriztetni a szerkezetet.
Fotó: Getty Images
