Az atópiás dermatitisz, vagyis az atópiás ekcéma egy gyakori, krónikus, gyulladásos, viszketéses bőrbetegség. Gyerekeknél különösen gyakori, ami akár felnőtt korra is megmaradhat, illetve ritkán, de a legelső tünetek akár felnőttkorban is megjelenhetnek. Nem mindenkinél ugyanúgy néz ki:
csecsemőknél például gyakran az arcon és a törzsön jelentkezik, nagyobb gyerekeknél pedig a hajlatok – például a könyök- és térdhajlat – az elsősorban érintett terület.
A betegség hátterében genetikai, immunológiai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, ezért nincs egyetlen olyan ok, amit egyszerűen ki lehetne iktatni, és ezzel minden probléma megoldódna.
Fotó: Pexels
Nem mindig könnyű felismerni
Dr. Novák Hunor szerint az atópiás dermatitisz diagnózisa nem minden esetben egyértelmű, különösen a betegség kezdetén. Több más bőrbetegséggel is összetéveszthető, például kontakt dermatitiszszel, pikkelysömörrel vagy seborrhoeás dermatitisszel. A tünetek ráadásul hullámokban is jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy csak hónapok alatt válik egyértelművé, pontosan milyen bőrbetegségről van szó.
Nem érdemes hosszú ideig otthon, találomra próbálgatni különböző krémeket. Ha a bőrápoló készítmények mellett is megmarad a száraz bőr, a viszketés, a gyulladás vagy a visszatérő fellángolás, érdemes újra orvoshoz fordulni, szükség esetén pedig bőrgyógyászati szakellátást, specialistát keresni. Atópiás dermatitisszel foglalkozó államilag finanszírozott bőrgyógyászati központok is vannak országszerte, csak Budapesten három ilyen központ működik.
Az atópiás dermatitisz nem egyszerűen „száraz bőr”
A betegség egyik legjellemzőbb tünete a száraz, gyulladt és viszkető bőr. A viszketés pedig könnyen ördögi kört indít el: a gyerek vakarja a bőrét, ettől még jobban megsérül a hámréteg, fokozódik a gyulladás, ami még erősebb viszketést okoz, és kezdődik a folyamat elölről.
Emiatt a kezelésnek nem pusztán az a célja, hogy eltűnjenek a látható foltok. A bőr védőrétegének támogatása és a gyulladás megfelelő kezelése egyaránt fontos.
Novák doktor szerint a mindennapi bőrápolásnak ezért kulcsszerepe van:
Egy AD-s páciensnél a cél, hogy a bőr ne legyen száraz és ne viszkessen.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem érdemes megvárni, amíg a bőr már látványosan begyullad. A rendszeres, megfelelő mennyiségű testápoló használata a kezelés fontos része.
Fürödhet a gyerek – csak utána ne maradjon száraz a bőre
Az egyik elterjedt tévhit, hogy az ekcémás gyereknek nem szabad fürödnie, vagy csak gyors zuhanyozás jöhet szóba. Valójában a bőr fürdés közben elveszíti zsírrétegét, de ha fürdés után gyors törölközést követően 1-2 percen belül bekenjük testápolóval a bőrt, ezzel megakadályozzuk a bőr kiszáradását.
Dr. Novák Hunor szerint fontos, hogy nem magát a fürdést kell ellenségként kezelni: a lényeg az, hogy utána pótoljuk a bőr zsíros védőrétegét, így a gyermekek életminőségét is javíthatjuk, hiszen nyilván a többségük szeret egy kád vízben játszani.
Nem minden ekcéma mögött áll ételallergia
Ha egy gyereknek ekcémája van, a család könnyen elkezdi keresni, hogy „mitől alakulhatott ki”.
- Tej?
- Tojás?
- Glutén?
- Mosószer?
- Öblítő?
Az atópiás dermatitisz kialakulásának azonban nem minden esetben van egyetlen kiváltó oka, amit, ha megtalálunk, a betegség látványos javulásnak indul. Bizonyos ételek egyes gyerekeknél valóban ronthatják a tüneteket, de ebből nem következik, hogy minden ekcémás gyermeknek diétáznia kellene, összességében ritka, hogy étel provokálná a viszketős kiütések megjelenését ezeknél a pácienseknél.
Az étrendi és környezeti beavatkozások közül több esetében nincs megfelelő bizonyíték arra, hogy általánosságban javítanák az ekcémát.
Az allergiavizsgálatnak természetesen lehet helye bizonyos esetekben, különösen megfelelő tünetek vagy ételhez köthető reakció gyanúja esetén, de a találomra végzett tesztelés és az ebből következő felesleges diéták több problémát is okozhatnak. Az allergiateszt önmagában nem bizonyítja, hogy egy adott étel okozza a bőrtüneteket.
Dr. Novák Hunor szerint éppen ezért az egyik leggyakoribb hiba, amikor a szülők mindenáron egy konkrét ételt keresnek a háttérben, és ennek megfelelően kezdenek el diétázni a gyermekkel:
rengeteg feleslegesen diétázó gyermek van.
Ez nemcsak pszichés teher egy szülinapi tortázás esetén is, hanem bizonytalan hiányállapotokhoz, növekedésbeli elmaradáshoz is vezethet. A diéta tehát nem egyszerű ízlésbeli kérdés, hanem komoly egészségügyi probléma okozója lehet.
A szteroid tényleg ennyire veszélyes?
A „szteroid” szó sok szülőben automatikusan félelmet kelt, pedig az atópiás dermatitisz kezelésében a helyileg alkalmazott szteroidok régóta használt és fontos gyógyszerek, melyek a mai napig modern terápiának számítanak. A kulcs itt is az, hogy melyik készítményt, milyen erősségben, melyik testtájékon, mennyi ideig és milyen mennyiségben használják. Nem mindegy például, hogy egy enyhébb készítményt alkalmaznak rövid ideig egy adott testtájon, vagy erős szteroidot hosszú időn át érzékeny területen.
Dr. Novák Hunor szerint a „szteroidfóbia” önmagában is problémát okozhat, ha emiatt a szükséges kezelésből túl kevés jut a gyerek bőrére, és a szülők elutasítják ezt az alapvetően biztonságos és jó terápiát. Vannak ugyanakkor szteroidmentes alternatívák, amik egyes esetekben használhatók szteroid helyett.
Az AAD (Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia) szerint a helyi kortikoszteroidok előírás szerinti alkalmazás mellett általában alacsony kockázatúak, ugyanakkor gyermekeknél különösen fontos, hogy a kezelést az orvos által meghatározott módon végezzék.
„Ha egy 12 éves fiúnak azt mondják, hogy menj távolabb, mert rohadsz, azt nehéz kiheverni” – Dominik története
Dominik most 16 és fél éves, és a születése óta ekcémás. Két hónapos volt, amikor a szüleinek feltűnt, hogy nagyon-nagyon vakarja magát. 12 éven át küzdöttek a betegségével. Történetét édesanyja, Déri-Tóth Mónika mesélte el.
Dominak már csecsemőként tünetei voltak: a betegség a könyökhajlatban, térdhajlatban jelent meg, és hosszú évekig ment a tesztelés, hogy vajon mitől lehet. Ovis korban az allergia irányába vitték el az orvosok, hogy biztos tej és tojásérzékeny, és attól van ekcémája, ezért egy szigorú diétát tartottunk vele. Folyamatosan kísérletezgettünk, hogy melyik krém segít, melyik krém nem segít. Ideig-óráig sokszor tűnt úgy, mintha jobb lenne, idővel azonban egyik sem hatott.
Kiskamaszként aztán a hormonális változások felerősítették a betegséget, a tünetei egyre rosszabbak lettek. Aztán végre elkerültünk egy orvoshoz, aki beutalt minket a Heim Pál Gyermekkórházba, ahol egy egyhetes kórházi kúrán hozták olyan állapotba, hogy végre láttuk, van remény. Az ekcémája olyan erősségű volt, hogy biológiai gyógyszerre volt szüksége, amit meg is kaptunk. Az injekciót 12 és fél éves korában kapta meg, azóta tünetmentes. Ehhez azonban rengeteg szakemberen át vezetett az utunk.
Kezdődött a gyerekorvosnál, aztán folytatódott a gasztroenterológusnál, a bőrgyógyásznál, az allergológusnál… Az orvosok mind a saját szakterületükön próbálták megtalálni a megoldást, nem pedig együtt. Sokszor azért nem haladtunk, merthogy az ekcéma gyakori betegség, és csak legyintettek, hogy ezzel együtt kell élni. Eközben 11-12 éves korában volt egy olyan másfél évünk, hogy gyakorlatilag nem voltak éjszakáink. Éjjelente Domi arra ébredt, hogy álmában véresre vakarta a területet, ami épp viszketett. Arra riadt fel, hogy úristen, vérzik. Sírt, szólt, jöttünk, segítettünk. Idővel muszáj voltunk ott aludni vele, hogy álmában lefogjuk a kezét, mert a vakarástól csak rosszabb lett.
Amikor egy gyerek hosszú távon nem alszik eleget, egy olyan fokú kialvatlansághoz vezet iskola mellett, ami idővel lelkileg is hat. Ráadásul a sebei is látványosak voltak, nehéz volt őket eltakarni, és hiába volt korábban kiegyensúlyozott, népszerű gyerek, idővel a barátok is lemorzsolódtak. Ment a bullying, mert nem értették, mi ez a sok seb. A mai napig nem tudta túltenni magát azon, miért bántották emiatt.
Bár sokáig tartott, a sebek a bőrén szerencsére meggyógyultak, nem maradt nyomuk. De a lelki sebek megmaradtak. Ha egy 12 éves fiúnak azt mondják, hogy menj távolabb, mert rohadsz, és azt gondolják róla, hogy biztosan fertőző, azt nagyon nehéz kiheverni. Megbélyegezte a közösség, miközben ő nagyon nagy fájdalmakat élt át. Azt mondják, a viszketés őrületesen kellemetlen, intenzív érzés. A szájon át szedhető viszketéscsillapító gyógyszerek – melyek például jól működhetnek rovarcsípések esetén – erre a típusú viszketésre alig hatnak. De szerencsére ez már a múlt.
Nemcsak az számít, hogy néz ki a bőre
Egy ekcémás gyerek bőre a kezelések hatására lehet egy adott napon látványosan szebb, miközben a viszketés továbbra is megmarad. Pedig, ha a gyerek éjszaka vakaródzik, forgolódik, felébred, rosszul alszik, az már nem pusztán bőrgyógyászati kérdés. A rossz alvásminőség ugyanis hosszú távon hatással lesz nemcsak az iskolai teljesítményére, hanem a testi- és lelki egészségére egyaránt, az elvakart sebek pedig tökéletes táptalajt jelentenek az iskolai kiközösítéshez, bullyinghoz.
Az atópiás dermatitis nem egy szépségverseny.
Dr. Novák Hunor szerint a kezelésnél sokszor megfeledkeznek arról, hogy az életminőség legalább olyan fontos, mint a bőr látványa. Ha egy gyerek éjszaka rendszeresen viszket, az alvásminősége is romolhat, ami pedig a mindennapi közérzetére, növekedésére, immunrendszerének működésére is hatással lehet.
Ezért nem érdemes azt mondani, hogy: „már egész szép, akkor most már hagyjuk a krémet, bár még nagyon viszket neki”.
A kezelés pontos időtartamát mindig az orvos határozza meg, és bizonyos esetekben a gyulladás látható megszűnése után is szükség lehet még kezelésre vagy fenntartó – megelőző kezelésre.
Mi van, ha a krém nem elég?
Az atópiás dermatitisz különböző súlyosságú lehet, ezért a kezelése sem egyetlen krémből áll. Az alapvető bőrápolás mellett helyi gyulladáscsökkentő készítmények, súlyosabb esetben pedig bőrgyógyászati felügyelet mellett szájon át szedhető gyógyszerek vagy korszerű injekciós terápiák is szóba jöhetnek.
Ha egy gyermek állapota tartósan nem javul például a helyileg használt krémek mellett, ez még nem jelenti azt, hogy „ilyen az ekcémája, ezt kell kibírni”.
Ne törődjön bele valaki, hogyha nem javul, mert a legtöbb ilyen páciensnél van más lehetőség is
– mondja Dr. Novák Hunor, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ha az első kezelés nem működik megfelelően, érdemes továbbmenni, és szükség esetén olyan szakembert vagy atópiás dermatitis kezelésével foglalkozó bőrgyógyászati centrumot keresni, ahol a szájon át szedhető és injekciós kezelés is lehetséges.
A legfontosabb: ne a csodaszert keressük
Az atópiás dermatitisz krónikus állapot, vagyis nem olyan, mint egy egyszerű fertőzés, amit egyetlen gyógyszeres kúrával véglegesen le lehet zárni. Egyes gyerekeknél az évek során jelentősen enyhülhet vagy megszűnhet, másoknál hosszabb ideig fennmaradhat – előre nem mindig lehet pontosan megmondani, hogyan alakul majd.
A cél ezért nem feltétlenül egyetlen „kiváltó ok” megtalálása és kiiktatása. Sokkal inkább az, hogy a bőr állapotát folyamatosan kontroll alatt tartsuk, a fellángolásokat megfelelően kezeljük, és a gyereknek minél jobb életminőséget biztosítsunk.
Rendszeres bőrápolás, megfelelő kezelés, a felesleges diéták és kezelési tévhitek elkerülése, valamint szükség esetén szakorvosi segítség: ezek sokkal többet számíthatnak, mint egy újabb internetes fórum tanácsa vagy egy újabb „csodakrém”.
És talán a legfontosabb iránytű a szülőknek: ha a gyerek rendszeresen viszket, éjszaka nem alszik jól, vagy a bőre a kezelés ellenére is újra és újra begyullad, azt nem szabad elfogadni, mert biztosan létezik rá megoldás.
ezt nézd meg!
Szponzorált tartalom
