Természeti látványosságok
A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava, hossza 77, szélessége 4-14 km. Növény és állatvilága változatos, a tóban sokféle hal él, legkedveltebb a fogas. A nádasokat a környék ismert vadjai népesítik be, s ez egyben a vonuló és itt élő madarak eldorádója is.
A Kis-Balaton ritka vízimadarak élőhelye, szigorúan védett. A Balaton-környék védett növénye a balatonkenesei tátorján, az aszófői téltemető, ezenkívül védett a keszthelyi vadgesztenyefasor, feketefenyősor és kastélypark, a szigligeti kastélypark, a
Folly arborétum
, a füredi Koloska-völgy és Lóczy-barlang. A Balaton régió egy része az 1997-ben megalakult Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik, kiemelt hely a Hegyestű és a salföldi Természetvédelmi Major.
Ember alkotta látnivalók
A tó környékén már az újkőkor embere is megtelepedett, erre utal a lovasi festékbánya is. A tihanyi földvár a vaskorból származik, de megtalálták a kelták és főleg a rómaiak nyomait. Ők telepítettek először szőlőt a tó felé húzódó napsütötte lejtőkre. A vándorlás népei sorában 900 körül érkeztek a honfoglaló magyarok a Balaton környékére, Árpád fejedelem és a vezéreit kísérő nemzetségek.
Utódaik megannyi emlékét hagyták országépítő tevékenységüknek: ilyen a tihanyi apátsági templom altemploma, ahol a kolostoralapító I. András is nyugszik. Amit nem rombolt le a tatár, azt elpusztította a török. A XVIII. században indult újra az élet a Balaton partján is. Ekkor jelent meg egy új életstílus is, az 1730-as években megindult,
gyógyvizekre alapozott fürdőélet.
És bár a filoxéra által elpusztított szőlők helyén sok esetben üdülőket, villákat építettek, a tó környékére évszázadok óta jellemző szőlőtermesztés és borkultúra még mindig fontos. A csopaki, a füredi rizling, a badacsonyi szürkebarát, a tihanyi merlot és cabernet Európa szerte híres.
