A biológusok úgy gondolják, hogy a világtól elzárt, Góbi sivatagban vadon élő Bactrian teve ugyanannak a fajnak képviselője, mint háziasított kétpúpú társa.
Viszont az UNEP, az ENSZ nairobi környezetvédelmi programjának kutatói az év elején bejelentették, hogy az előzetes genetikai vizsgálatok igazolták a Góbi sivatag nomád lakóinak állítását, miszerint a tevék egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak.
John Hare, a WCPF (egy vad tevéket vizsgáló alapítvány) atyja és a kutatócsoport vezetője közölte: a két tevefaj genetikai sorrendje 3 százalékban tér el egymástól. A genetikai különbség az ember és a hozzá legközelebbi rokona, a csimpánz között csak 1,6 százalék.A púpos négylábúak a Kum Tagh (só-hegyek) dűnéin élnek, a Xinjiang régióban, ahol atomkísérleteket végeznek – 1955 óta ember nem járt arra.
Az állatok teljesen alkalmazkodtak a talajból felbugyogó sós vízhez, és óriási fizikai stresszt képesek elviselni. A kutatók azt vizsgálják, hogyan volt képes a májuk, veséjük, tüdejük hozzászokni a sóhoz. Ma már óránként 3 faj tűnik el a Földről.
A vadtevék jövőjét is sötét fellegek lepik. Körülbelül 600 szabadon él Kínában, 300 Mongóliában és 15 fogságban.
Az, hogy ezek a tevék megmaradtak a terület elzártságának köszönhető, valamint a kínai kormány rendeletének, ami kitiltotta a lakosságot a területről. Az atomkísérletek végeztével azonban érkeznek majd ide orvvadászok és bányászok, akik veszélyeztetik az állatokat. A kutatók aknákat találtak a sósvizű forrásoknál. Még elképzelni is szörnyű, mi történik, amikor a tevék inni mennek.
Jelenleg kísérleteket folytatnak, hogyan lehet óvni a Lengyelországnyi területű Lop Nur teverezervátumot, melyet a kínai kormány alapított 2 évvel ezelőtt.
