A kiegyensúlyozott élet egyik alapja, hogy érthetően fejezzük ki magunkat. Ha erre nem vagyunk képesek, aligha várhatjuk, hogy környezetünk kitalálja minden gondolatunkat. Bármennyire szép és könnyű is lenne így az élet, a tapasztalatok azt mutatják, erre aligha számíthatunk. Ha szeretnénk megőrizni a családi békét, más utakat kell választanunk. Négy pontban összefoglaltuk a legfontosabbakat.
1. Tartsuk magunkat a tényekhez
Mindenkit idegesít valami. Van, akit az, ha a gyerekek szobája rendetlen, mást az üres lekvárosüvegek és sajtos zacskók a hűtőben, megint mást az, ha a partnere elkésik. Az ilyen dolgokat hajlamosak vagyunk rögtön szándékos bosszantásként kezelni, de ezzel hibát követünk el, és nemcsak magunknak, de a környezetünknek is kellemetlen perceket okozunk. Az ilyen helyzeteket tehát meg kell tanulni tárgyilagosan, hirtelen ítélkezés nélkül kezelni. Ez persze nem olyan egyszerű. Az indiai filozófia szerint például az objektív megfigyelés az emberi intelligencia legemelkedettebb formája. S gondoljunk csak bele, valóban nem könnyű. Ügyelnünk kell arra, hogy ne a futó benyomásaink, hanem a konkrét tények alapján döntsünk. Könnyen eshetünk ugyanis abba a hibába, hogy rosszul ítéljük meg a helyzetet. A késést például azonnal a tisztelet hiányaként, a rendetlen gyerekszobát pedig az elkényeztetett, lusta gyerek viselkedési hibájaként aposztrofáljuk. Ha így állunk hozzá, szinte biztosan veszekedés lesz belőle. Ehelyett inkább tegyük fel magunknak a kérdést: miért is zavar bennünket ennyire a rendetlenség vagy a késés? Miért nem tudjuk magunkat túltenni rajtuk? A tényeket pedig próbáljuk ettől külön kezelni. Előbb magunkkal jöjjünk tisztába, csak azután tegyük szóvá a problémánkat.
2. Ismerjük fel az érzéseinket
Ha az előzőek szerint járunk el, szembenézhetünk saját érzéseinkkel, és képesek leszünk nyugodtan és racionálisan megosztani gondjainkat a környezetünkkel. Mielőtt elhamarkodottan, indulatból reagálnánk, tisztázzuk, mit is érzünk pontosan. Haragot a rendetlenség miatt, csalódottságot a késésért? Ezzel elkerülhetjük az olyan negatív ítéleteket, amelyek minduntalan feltűnnek gondolataink között: „A fiam szórakozik velem, és idegileg ki akar készíteni, a férjem meg semmibe vesz, azért késik.”
Ugyanakkor ha kifejezésre juttatjuk, mi is zajlik bennünk, azzal a másiknak is felajánljuk, hogy tegye ugyanazt. Ha így fogalmazunk: „Szinte fizikai fájdalmat okoz nekem ez a kupi a szobádban!”, azzal mintegy kihívjuk a következő választ: „Ez az én szobám.”
Ez sokszor még jobban feldühít bennünket, és újra csak képtelenek leszünk a higgadt válaszra. Tanuljuk meg kifejezni az elvárásainkat, de indulatok nélkül.
3. Mire vágyunk igazán?
Mint az előbbieket, ezt is előbb saját magunkban kell tisztáznunk. Nem tudjuk elmondani szeretteinknek, mit akarunk, amíg magunk is csak homályosan látjuk. Persze mindenki szeretetre, megértésre, biztonságra, rendszerességre vágyik, de ezt meg is kell tanulnunk a magunk módján megfogalmazni. Egy higgadt, komoly beszélgetés elől nehezebb kitérni, vagy támadóan reagálni rá. Ha valóban tudjuk, mit akarunk mondani, partnerünk végighallgat, mert érzi a mondanivaló súlyát. A „szükségem van arra, hogy a jelét add, fontos vagyok neked” például sokkal higgadtabb és értelmesebb önkifejezés, mint a „te nem szeretsz engem!” felkiáltás. Holott mindkettő ugyanazt az érzést próbálja közvetíteni, csak az utóbbi az indulat miatt nem egyértelmű, sőt még irritáló is.
4. Találjuk meg a megfelelő hangnemet
Vannak, akik szeretik, ha mókásan fogalmazzuk meg az elvárásainkat, mások inkább azt kedvelik, ha csak néhány szóban, határozottan, egyenesen közöljük őket. Az emberismeret sokat segíthet bennünket a kommunikációban. Rá lehet érezni arra, hogy kivel milyen hangot kell megütnünk ahhoz, hogy elnyerjük a figyelmét. Ez persze nem azt jelenti, hogy színházat kell rendeznünk, de fontos az odafigyelés, mert ezzel egyben a másik iránti tiszteletet is kifejezhetjük. A visszafogott, indulatoktól mentes, de egyértelmű beszéd minden helyzetben hatásos.
|
Öt perc önismeret Ha csak öt percet szánunk arra, hogy ezt a mini-önismeretitréninget magunkban elvégezzük és beiktassuk a mindennapi életünkbe, kiegyensúlyozottabbá, higgadtabbá, érthetőbbé is válunk a környezetünk és önmagunk számára. A békés kommunikáció alapja, hogy mind a négy pontot tiszteletben tartva higgadtan próbáljunk a kevesebbel többet mondani. |
Forrás: Meglepetés
