nlc.hu
Életmód
Zöldkártyával az EU-ba

Zöldkártyával az EU-ba

Az Európai Bizottság javaslata szerint a jövõben amerikai mintára lehetne munkát vállalni a külföldieknek az EU tagállamaiban…




Jelenleg nincsenek megbízható adatok arról, hogy hány külföldi dolgozik legálisan az unióban, ezért a javaslat arra is kitér, hogy a tagállamok havonta hozzák nyilvánosságra saját adataikat. Sőt, ennél tovább is megy: javasolja egy európai szintű adatbázis kialakítását, amely tartalmazná a külföldiek számára elérhető és megpályázható állások listáját. Ami a zöldkártyát illeti: az elképzelés nem elrugaszkodott, hiszen évek óta problémát jelent az EU számára a bevándorlók nyilvántartása – a kártya bevezetése pedig lehetővé tenné, hogy legálisan tartózkodjanak a tagállamokban, így szerezhessenek munkavállalási engedélyt és a munkavállalókat megillető jogokat. A tagállamok eltérő módon szabályozzák a munkavállalás, vagy a vízum kérdését, nem is beszélve arról a bürokráciáról, amin át kell esni ahhoz, hogy valaki munkát vállalhasson egy külföldi országban.





Ezzel is magyarázható, hogy a legtöbben illegálisan próbálnak álláshoz jutni – ebben az esetben azonban nincsenek jogaik, rossz esetben kiszolgáltatottságuk miatt áldozatul esnek a bevándorlókra specializálódott bűnszövetkezetnek, akik rabszolgaként, nevetséges bérért, és rossz körülmények között foglalkoztatják őket. Antonio Vittorioni, a bizottság belügyi főbiztosának javaslata sokat javítana e nem is olyan szűk kör helyzetén.





Vittorioni javaslatában arra hivatkozik, hogy ideje szembenézni azzal a ténnyel, hogy vannak olyan állások, amelyek a helyi munkaerőpiacról betölthetetlenek, a bevándorlók azonban szívesen elvállalnák azokat – természetesen a megfelelő keretek között. A tervek szerint az új papír nem csak tartózkodási és munkavállalási engedélyként működne, hanem jogosítana különböző szociális juttatásokra is – ugyanakkor az új szabályok olyan keretrendszert hoznának létre, amelyen belül a tagállamok maguk határozhatják meg, hogy hány munkavállalót engednek be az országba.





Az egységes szabályozásra több okból is szükség van. Egyrészt az európai országoknak is szembe kell nézniük az öregedő társadalmak problémájával – vagyis azzal a kérdéssel, hogy hogyan juthatnak fiatal munkaerőhöz. Másrészt ideje lenne egységesíteni a korábbi “magányos” próbálkozásokat, amellyel az egyes országok megpróbálták megoldani a különböző hiányszakmák betöltését (ezek között nem csak segédmunkásoknak vagy vendéglátósoknak való munkák vannak, hanem orvosoknak vagy informatikusoknak is).

A közelmúltban Dánia próbált aneszteziológusokat csábítani a hiány “orvoslására”, míg a hollandok csábítása általában szezonális, igazodik a tulipánok betakarításának idejéhez (ők inkább idénymunkásokat keresnek, mint értelmiségieket). Új bevándorlási kvóták meghatározásán dolgozik Belgium és Németország is (utóbbinál ez különösen érdekes, mert egyike volt a csatlakozás utáni szabad munkaerőáramlást leginkább ellenzőknek).

Sajnos ez csak a politikusok oldala – a tagállamok átlagpolgára retteg attól, hogy a külföldről érkező munkavállalók miatt elveszíti állását, ezért pedig előfordul, hogy még a legálisan ott tartózkodókat is illegálisként kezelik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top