Fürdõk

A magyar főváros gazdagsága gyógyvizekben világviszonylatban is egyedülálló. 1934-ben kapta Budapest, mint a világ legtöbb gyógyító-termálvíz kútjával rendelkező fővárosa, a “Fürdőváros” címet. A budai oldal hőforrásait már a kelták és a rómaiak is használták.

A város területén fakadó 21-76 °C-os természetes forrásból és fúrt kutakból (összesen 118 db) naponta 30,000 köbméter termálvíz tör a felszínre. Eredetük többsége karsztvíz, a langyos karszttól a termálvízig. A római időkben 14 termálfürdő volt, 1669-ben a török időkben egy angol utazó 8 fürdőt számolt meg. Ma 24 gyógyfürdő, uszoda, strand van a fővárosban, melyek közül 10 gyógyfürdői ranggal és értékekkel rendelkezik. Ezek közül a legérdekesebbeket mutatjuk be.


Palatinus Strandfürdő





Európa egyik legszebb strandfürdője 1921-ben nyitotta meg kapuit. Medencéit a Margit-sziget termálforrása táplálja. 1937-ben Janáky István tervei alapján átalakították, ekkor épült a modern bejárati épület az öltözőkkel, a hullámmedence és az étterem. A hét medence mellett sportpályák, gyermekjátszóterek is a vendégek szórakozását, pihenését szolgálják. Az öltözőépületek tetőteraszain női, társas naturista napozók is igénybe vehetők






Gellért Gyógyfürdő és Uszoda

A mai fürdő- és szállóépület Szt. Gellért Gyógyfürdő és Szálló néven 1918-ban épült, átadására szeptember 26-án került sor. 1927-ben épült fel a hullámfürdő, 1934-ben a pezsgőfürdő. Ez a hazánkba látogató külföldi vendégek legkedveltebb fürdőhelye.






A pezsgő- és hullámfürdő mellett igen közkedvelt a női és naturista társas tetőnapozó. Éjszakai fürdőzés a nyár folyamán pénteken és szombaton éjfélig élvezhető a nyitott medencében.






Lukács Gyógyfürdő és Uszoda

A jelenlegi fürdő 1894-ben épült fel, a Széchenyi fürdő elkészültéig Budapest legnagyobb és leglátogatottabb gyógyfürdője volt. A gyógyfürdőosztályok mellett az uszoda is igen kedvelt, írók, művészek találkozóhelye. A fürdő 1800 m2-es, évszázados fákkal övezett gyógyparkja a vendégek kedvelt pihenőhelye.






Rác Gyógyfürdő

A fürdő története Zsigmond király korába nyúlik vissza. Kupolás medencéjét a törökök építették. Nagyarányú átépítésére és bővítésére Ybl Miklós tervei alapján 1869-ben került sor. Termálfürdőosztálya különösen közkedvelt.






Rudas Gyógyfürdő és Uszoda

A török uralom idején alakult ki az 1550-es évek elején épült fürdő központja: a törökfürdő. A 10 m-es átmérőjű kupola alatt, amelyet nyolc oszlop tart, nyolcszögletű medence foglal helyet. Körülötte dongaboltozatos folyosó húzódik. Az uszoda 1896-ban épült, ekkor Budapest második fedett uszodája volt.





A kizárólag férfiak részére üzemelő termálfürdő szinte valamennyi korosztály körében kedvelt. Az uszodát, amely gyógyuszoda jelleggel üzemel, elsősorban az idős korosztály látogatja, de gyermekcsoportok is nagy számban keresik fel. Generációk tanultak meg itt úszni.






Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda

Európa egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. Tágas, világos medencecsarnokainak kialakításánál érződik a római fürdőkultúra hatása, a kádfürdőknél a görögök fürdőkultúrája, de az északi fürdőkultúra nyomai is fellelhetők. Erről tanúskodnak a különböző osztályokon meglévő izzasztóhelyiségek, merülőfürdők, szaunák.

Pest első gyógyfürdője, létét a Zsigmondy Vilmos által 1879-ben fúrt kútnak köszönheti. A jelenlegi fürdőépület 1913-ban készült el.