Helyette a szexuális vágy, igény, az izgalomba kerülés és kielégülés zavarát fogalmazta meg.
Problémamentes a szexuális működés akkor, ha a partnerek elégedettek az együttlétek gyakoriságával, módjával, hogyanjával, és általában mindketten eljutnak a kielégülésig.
A nők szexuális alapműködésének négy fázisát különböztetjük meg:
1. A vágy fázisa:
igény a szeretkezésre, a kielégülésre. Ennek erőssége, gyakorisága egyedi, számtalan belső és külső tényező befolyásolja. Nincs objektív mérce a “normális” vágyra. Lényeges ebből a szempontból az, hogy a pár mindkét tagja közel elégedett legyen az együttlétek gyakoriságával.
megfelelő körülmények, megfelelő feltételek között, a partnertől kapott, kölcsönösen elfogadott ingerlések hatására a szexuális izgalom kialakul, fokozódik, annak minden testi-lelki, élettani következménye észlelhető. Fontos tudni, hogy az ún. izgalmi görbe a két nemnél jelentősen különbözik egymástól. Általában a női izgalom lassabban emelkedik, hosszabb ideig marad változatlan szinten. (Plato szakasz.)
Az élmény élettani alapja a hüvely körüli izmok többszöri, ritmikus összehúzódása, ellazulása. Bekövetkezésének feltétele a nők többségénél elsősorban a csikló ingerlése. Az orgazmus élménye igen változékony és nagyon sok tényezőtől függ. Minősége az “éppen sikerülttől” az extatikus, komplex élményig terjed. Ha sikerül, természetesen jó, de nem tanácsos az az egyidejű orgazmust célként erőltetni. Ez a hozzáállás élményveszteséggel járhat. Tartós kapcsolatban – kölcsönös elfogadás esetén – célszerű megtanulni a közösülésen kívüli kölcsönös kielégítés módjait is.
4. A megnyugvás fázisa.
A kielégülés után a nők ebben a fázisban is lassabban, fokozatosan kerülnek vissza a szeretkezés előtti testi-lelki állapotba.