1. Mióta létezik a fogamzásgátló tabletta?
Az első, biztonságosnak ítélt gyógyszer Carl Djerassi nevéhez fűződik, aki elsőként állította elő a félszintetikus sárgatesthormon-származékot (1950). Közel 10 évvel később Enovid néven került az amerikai gyógyszertárakba az első kombinált hormonális fogamzásgátló tabletta, amelynek óriási sikere volt a szexuális forradalomnak köszönhetően. Egy évre rá Európában is szabad utat kapott, majd 1967-ben (nemzetközi összehasonlításban igen korán) hazánkban is elkészült az első, magyar gyártású fogamzásgátló tabletta, az Infecundin.
2. Kik nem szedhetik a fogamzásgátló tablettát?
A tabletta nem alkalmazható a következő esetekben:
• fennálló terhesség,
• rákos betegeknél, akiknek olyan daganatuk van/volt, amely nemi hormonok hatására nő (például emlőrák),
• súlyos májproblémák,
• magas vérnyomás,
• diabétesz (cukorbetegség),
• trombózis,
• olyan betegségek esetén, amelyek a szívroham vagy a stroke előjelei lehetnek,
• 30 év feletti, dohányzó nőknek sem javasolt (különösen, ha rizikófaktorok állnak fenn, mint például túlsúly vagy magas vérnyomás).
3. Milyen mellékhatások léphetnek fel a tabletta szedésekor?
A tabletta szedésével a hormonháztartás megváltozik, így nemkívánatos, de hasznos mellékhatások is felléphetnek.
• Nem kívánt mellékhatások lehetnek: hányinger, fájdalom a mellben, fejfájás, testsúlygyarapodás, a libidó változása, vérzészavarok.
• Kedvező mellékhatások is előfordulhatnak: beállítja a rendszertelen ciklust, enyhülnek a menstruációs panaszok, csökken a vér mennyisége és a méhen kívüli terhesség veszélye. Csökkenti a jó- és rosszindulatú petefészek-daganat kialakulásának lehetőségét, és a legtöbb esetben kedvezően hat a zsíros, pattanásos bőrre is.
4. Mire kell ügyelned, ha fogamzásgátló tablettát szedsz?
Ha a fogamzásgátló mellett más gyógyszereket is szedsz, számolnod kell azzal, hogy ezek befolyásolhatják (akár gyengíthetik) egymás hatását. Az antibiotikumok, nyugtatók, antidepresszánsok vagy hashajtók szedésekor ajánlott más, kiegészítő védekezési módot választani. A biztonságod érdekében a gyógyszerek közti lehetséges kölcsönhatásokról érdemes érdeklődnöd a gyógyszert felíró orvostól.
5. Mennyire megbízhatóak a mai fogamzásgátló tabletták?
Ha valaki pontosan szedi őket, az utasításokat betartva, akkor közel 100%-os biztonságot nyújtanak. A fogamzásgátlási módszerek hatékonyságát a Pearl-index segítségével tudják mérni. A Pearl-index egy szám, amely azt mutatja, hogy 100 nő közül, akik 1 éven keresztül használják az adott fogamzásgátló eszközt, hányan esnek teherbe. Tehát minél alacsonyabb egy gyógyszer Pearl-index-értéke, annál biztonságosabb. A mai korszerű fogamzásgátló tablettáknál ez a szám 0,1-0,2 körüli. Ez azt jelenti, hogy az adott tablettával az utasításokat betartva 1 évig védekező 1000 nő közül 1-2 esik teherbe.
6. Mire kell figyelned utazáskor?
Bárhova is utazol a világban, az időeltérés legfeljebb 12 óra lehet. Így nem kell új időben bevenned a gyógyszert, mivel a két tabletta közötti eltérés sosem haladja meg a 36 órát, még az időeltolódás ellenére sem. Tehát az úton még az otthoni idő szerint vedd be a tablettát (ne állítsd át az órád), majd érkezéskor igazodj a helyi időhöz.
Tipp: Utazáskor több helyre is csomagolj a tablettából! Így ha esetleg egy bőrönd elkeveredne, attól még a kézipoggyászodban lesz tartalék.
7. Mit kell tenned, ha elfelejtetted bevenni a tablettát?
Ez több tényezőtől is függ, például a fogamzásgátlód fajtájától, az eltelt idő hosszúságától, gyakoriságától és a ciklusodtól.
• Ha a szokásos időhöz képest pár órával később jut eszedbe, akkor még beveheted a tablettát. A következőt pedig megint a szokásos időpontban, így a fogamzásgátló hatás biztonságos marad.
• Ha több mint 12 óra telt el, akkor az arra a napra eső gyógyszert ki kell hagynod, és másnap (a megszokott időben) tovább kell folytatnod a tabletta szedését. Fontos azonban, hogy ebben az esetben a készítmény már nem nyújt kellő védelmet, így más módszerrel is védekeznetek kell. Ha bizonytalan vagy, érdeklődj az orvosodnál!
8. Miben különböznek a tabletták?
Többféle fogamzásgátló tabletta létezik. A legtöbb készítmény kombinált, azaz ösztrogént és progesztagént (tüsző- és sárgatesthormont) tartalmaz. Különbségek ennek a két hormonnak az összetételében és arányában vannak. Attól függően, hogy az egyes tablettákban a két komponens aránya milyen, megkülönböztetünk egy-, két- és háromfázisú készítményeket.
• Az egyfázisú (monofázisos) készítmények esetében a levél minden tablettájában azonos mennyiségű és arányú hormon van.
• A kétfázisú (bifázisos) tabletták kétféle összetételben tartalmaznak ösztrogént és progesztagént. A csomag első felében lévő szemek több tüszőhormont, a második félben lévők viszont több sárgatesthormont tartalmaznak.
• A háromfázisú (trifázisos) készítmények három különböző összetételű tablettacsoportot tartalmaznak. Az előbbi két fázis mellett, a kettő között, középidőben egy harmadik hatóanyaggal rendelkező tablettacsoport is van. Ezek előnye, hogy összetételüket úgy állapították meg, hogy a gyógyszerrel bevitt hormonmennyiség kövesse a női ciklus természetes hormoningadozásait.
9. Mennyit kell még várni a férfi-fogamzásgátlóra?
Az utóbbi 40 évben egyre több kísérletet végeztek a férfi-fogamzásgátlás területén, de ilyen készítmény egyhamar még nem kerül piacra. A kísérletek során a progeszteron és a tesztoszteron hormonok együttes alkalmazása bizonyult sikeres megoldásnak. Ezek hatására átmenetileg (és visszafordítható módon) „kikapcsoltak” azok az agyi jelzések, amelyek a hímivarsejtek képződését serkentik, ám alkalmazásukkor jelentős mellékhatások léptek fel. Korábban az orvosi okok mellett a férfiak hozzáállása sem volt megfelelő, hiszen sokan úgy gondolták, a fogamzásgátlás a nők dolga. Ez a gondolkodásmód szerencsére mára már megváltozott.
