„Az elmúlt évtized eredményeihez képest 12 százalékponttal ugyan, de nőtt azok száma, akik jónak, vagy nagyon jónak tartják jelenlegi egészségi állapotukat” – mondta Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője a Medipressnek. „Míg a nők 50 százaléka, addig a férfiak 58,9 százaléka érzi úgy, hogy nem panaszkodhat közérzetére” – fejtette ki a főosztályvezető. – Az életszínvonal minőségére adott válaszokból is az derült ki, hogy jobban élnek az emberek, mint öt, vagy tíz évvel ezelőtt, ugyanakkor egyáltalán nincsenek megelégedve az egészségügyi ellátórendszerekkel.”
„Legjobb értékelést a háziorvosi rendelések kaptak, általános iskolai értékek szerint négyes eredményt. Legrosszabb megítélésük pedig a magyar kórházaknak van, mindössze 3,3-es értéket értek el” – tette hozzá Tokaji Károlyné. „Figyelemfelhívó az az eredmény is, mely szerint a férfiak kétharmada, a nőknek pedig háromnegyede küzd valamilyen tartós egészségügyi problémával. Legtöbben a magas vérnyomást, a szív-és érrendszeri betegségeket, valamint a mozgásszervi panaszokat említették” – mondta a KSH szakembere.
„Megnőtt a rendszeres gyógyszerszedők aránya is. Míg 15 éve a 15-64 éves korosztály 36 százaléka szorult valamilyen tartós gyógyszeres kezelésre, addig mostanra ez az érték 45 százalékra emelkedett” – fűzte hozzá. – „Rendszeres statisztikáink azonban azt mutatják, hogy a lakosság várható élettartama is folyamatosan emelkedik, vagyis fokozatosan javul a magyar lakosság egészségi állapota.”
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal irányításával 2009. szeptember 15. és október 30. között végezték az első nemzetközileg standardizált Európai lakossági egészségfelmérést. Összesen 449 településen hétezer, 15 évesnél idősebb állampolgár töltötte ki az átfogó kérdőívet – áll a KSH közleményében.
