Kitelepítések, járhatatlan utak
Észak-Magyarországon még mindig sok a személyautóval megközelíthetetlen település, és sok út járhatatlan. Pásztón és a hasznosi városrészben közel kétezer ember kitelepítését rendelték el, mert a hasznosi víztározó gátjának átszakadása veszélyeztetheti a házakat.
Éjfél körül 16,2 méter magasan állt a víz a tározóban, ha nem lesz újabb esőzés, akkor a víz hajnali 1 órakor tetőzhet 16,3 méternél. Pécsett a Meszes-patak elöntötte a Mohácsi utat, amelyet így le is zártak a forgalom elől. Szabolcsban az újabb nagy esőzések következtében még egy árhullám indult el, pedig már eddig is nagy kár érte a termőföldeket és a lakóépületeket is. A Ronyva Sátoraljaújhelynél átszakította a gátat, így az ár a Városligetet és a sportcsarnokot is veszélyezteti. Általánosságban elmondható, hogy szinte nincsen olyan része az országnak, ahol ne lenne valamilyen fokú készültség érvényben. Az emberek kitartóan küzdenek, már csak az égieken múlik, hogy sikerrel járnak-e.
Áradással kezdődött az új évezred is
Az új évezred a Tisza áradásával kezdődött: 2000 áprilisában több várost fenyegető árhullám söpört végig a szőke folyón. Élőlánccal, homokzsáktöltéssel és pakolással emlékeztek az árvíz 10. évfordulójára Szolnokon. A megáradt folyó akkor rekordszinten, 1041 centiméteren tetőzött, és elöntéssel fenyegette a várost. A gátakat megemelték, megtámasztották, a rézsűket elkészítették, így a versenyfutás az idővel a végkimerülés határára került védekezők javára dőlt el. A szolnokiaknak most is össze kell gyűjteniük erejüket, mert hosszan tartó védekezésre lesz szükség, csakúgy, mint 1970-ben, amikor másfél hónapon keresztül volt 700 centiméter feletti a vízállás. Az áradó folyón hétfőn 853 centiméteres vízszintet mértek.
A szegedi csapás
Az ország egyik legnagyobb árvízi katasztrófája az 1879-es szegedi nagy árvíz volt. A szegedi városképet a török kor óta legjelentősebben átformáló természeti csapás 1879. március 12-én hajnali 2 órakor, Gergely napján árasztotta el a várost. A katasztrófa, amelyet az egyenetlen Tisza-szabályozás okozott, már régóta fenyegette Szegedet. A folyó valósággal hátba támadta a várost, miután Petresnél átszakította a gátat, és északnyugatról, Rókus felől tört be Szegedre. Szinte az egész várost elöntötte az ár, a víz majd csak három hónap múlva, szivattyúzások segítségével kezdett apadni. A legtöbb ház összeomlott, majdnem 60 000 ember vált hajléktalanná. Habár ilyen katasztrófa most nem fenyeget, a városban elrendelték az elsőfokú készültséget, mert hétfő délutánra a folyó vízállása meghaladta a 650 centiméteres szintet. A lakosoknak elhúzódó védekezésre kell számítaniuk.
Új szemlélet a védekezésben
Az árvízvédekezés hagyománya igen nagy múltra tekint vissza hazánkban. Az elmúlt másfél évszázadban közel 4200 km hosszúságú árvízvédelmi töltésrendszer épült ki a folyók mentén, aminek célja az árvizek minél gyorsabb, lehetőleg károk nélküli levezetése volt. A töltések magassága a mindenkori legnagyobb vízszint magasságához adott 1 méter volt, de sajnos az elmúlt évtizedekben a szélsőséges időjárás következtében az árvízszintek jelentősen megemelkedtek, így ezek már nem nyújtanak megfelelő védelmet. A gátak további emelése már nem járható út, az új tervek szerint teret kell adni a víznek. Ezt az új szemléletet ülteti át a gyakorlatba a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT-) kormányprogram, amelynek célja többek között a vízhiányos időszakok hosszának minimalizálása megfelelő vízvisszatartási és vízkormányzási módszerekkel.
| A jelenlegi helyzetről Véber István meteorológust kérdeztük Az ország középső és nyugati részében most is esik, pedig a májusi 60 milliméteres átlaghoz képest néhol már a 150 millimétert is elérte havi átlag-csapadékmennyiség – mondta el a Nők Lapja Cafénak Véber István meteorológus. A most lehulló eső intenzitása nem jelentős ugyan, de még így is elérheti a 10-20 millimétert. Helyenként zivatarok is kialakulhatnak, amelyek rövid idő alatt akár 20-30 milliméternyi csapadékmennyiséget jelentenek egy-egy terület számára. A ciklon hamarosan eltávolodik hazánk felől, de a Fekete-tenger térségéből visszakanyarodik, és ráhúzódik az északi, nyugati és középső területekre, ahol újabb esőzéseket okozhat. Hétvégén már 20 fok körüli csúcshőmérsékletre is számíthatunk, a hét elején a hőmérő higanyszála elérheti a 30 fokot is. Ezzel együtt a jövő szerdától kezdődő időszak nagyon bizonytalan, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy tartós lesz a nyár – tette hozzá az időjós. |
