Régen, amikor a takarékosság és a praktikum volt a használati eszközök fő erénye, a sparhelt, más néven a takaréktűzhely, szinte minden retro háztartásban megtalálható volt.
Ahogy a neve is mutatja – németül sparherd -, a takaréktűzhely sokat spórolt a háziasszonyoknak nagyanyáink idejében: miközben megfőtt az ebéd, vagy elkészült a vacsora, a főzőlap melege elegendő volt sütemények sütéséhez is, és a kis helyigényű sparhelt befűtötte a konyhát is.
A zárt tűzterű sparhelt eredetileg vályogból, téglából készült, ami már a 19. század második felétől megjelent a falusi házakban, és lehetővé tette a füst nélküli sütést, főzést.
Az idők folyamán aztán elnyerte a nagyanyáink konyhájából ismert öntött vas formáját, és a benne sütött kalácsok, sütemények minősége szinte ugyanolyan volt, mint a búbos kemencében készült finomságoké.
A hangulatos sparhelt újra divat, és nem olcsó mulatság!
Napjainkban újra kezd divatba jönni a retro sparhelt, és ha még a dizájn is fontos, mélyen a zsebünkbe kell nyúlni egy hangulatos tűzhelyért. A te nagyidnak volt sparheltje?
