A törvény közbelép?
Itthon 1999. január elseje óta hatályos az úgynevezett géntechnológiai törvény. Az európai uniós gyakorlatra épülő jogszabály szerint Magyarországon mindenfajta géntechnológiai tevékenység engedélyköteles. A génmanipulált vetőmag elvetését például megfelelő kísérleteknek kell megelőznie, és fajtaminősítési engedélyt is kell rá kérni. Ez azt jelenti, hogy legkevesebb négyéves kísérleti periódus után kerülhetnek forgalomba ilyen vetőmagok. Szántóföldi kísérletek most is folynak, elsősorban kukoricával.
Élelmiszerek a laboratóriumban
A törvény előírja, hogy a terméken jelölni kell, ha genetikailag módosított összetevők felhasználásával készült. Csakhogy a különféle korlátozások – elsősorban az idegen gén jelenlétének nehéz kimutathatósága – miatt sok termék kiesik a jelölendők köréből. Ráadásul az élelmiszerek bevizsgálására évekig nem volt mód. A jogszabály hatályba lépése óta feljogosítja ugyan az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet az ellenőrzésre, ám az első laboratórium csak a közelmúltban állt fel.
A csoki is érintett
A genetikailag módosított növények 1996 óta vannak jelen a piacon. Ám ma lehetetlen megtudni, táplálékaink közül melyik milyen mértékben tartalmaz génmanipulált összetevőket. Illúzióink nem lehetnek, hiszen a szója, amelynek genetikailag módosított változatát a legnagyobb mennyiségben termelik a világon, és amelyből a magyar import is jelentős, a feldogozott élelmiszereink hatvan százalékában megtalálható. Adalék- és töltelékanyagként többek között a csokoládékhoz, a kekszekhez, a felvágottakhoz, a levesporokhoz és a félkész termékekhez használják.
Szerte a világban…
Jelenleg a világ öt országában – az Egyesült Államokban, Kanadában, Uruguayban, Argentínában és Kínában – termelnek genetikailag módosított növényeket.
A jó terméseredmények miatt igen nagy mennyiségben vetik azt a szójaváltozatot, amelyik ellenáll az erős gyomirtóknak. Ennek köszönhetően egyszerűsödik a termelés, lehet szórni bőven a vegyszert, talajművelés nélkül kipusztul minden gyom és gaz a haszonnövény mellől.
Az EU tiszta maradhat?
Az Európai Unióban nem termelnek és nem is forgalmaznak ilyen növényeket, mivel az első génmanipulált termékek megjelenését rendkívül erős társadalmi ellenállás és tiltakozás fogadta. A kergemarhakór és a dioxinos csirke után az emberek félnek a beláthatatlan következményektől. Ez arra kényszeríttette a nagy élelmiszergyártó cégeket, hogy olyan beszerzési forrásokat keressenek, ahonnan garantáltan génmanipuláció-mentes alapanyagokhoz juthatnak. Ám félő, hogy a nagy befektetést igénylő, génmódosítással készült árukat a vállalatok Kelet-Európában igyekeznek értékesíteni.
Aki kerülni akarja a génmanipulált táplálékokat, fogyasszon bioélelmiszereket! Az ökológiai gazdálkodás szigorú szabályai ugyanis kizárják a genetikailag módosított növények felhasználását.
