Igen, megteheted, hogy kilépsz, fellélegzel, és újrakezded egyedül. De még mielőtt ezt megtennéd, azért előbb hallgasd meg a lelked csendesebb, bölcsebb, gyakorlatiasabb hangját is. A belső hang mellett néhány valós, hús-vér olvasót is megkérdeztem, hogy ők mit tesznek, mit tettek, hogyan hidaltak át mély hullámvölgyeket, hogyan léptek tovább – akár a válás, akár a kapcsolat megtartása mellett döntöttek.
1. A gyerek(ek)
A legjobb, ha a legnehezebb részével kezdjük, hiszen ideális esetben mindkettőtök számára ők a legfontosabbak, és ezért jobb minél előbb átgondolni az őket érintő kérdéseket. Hol fognak élni? Mikor, kivel és hogyan találkoznak majd? Hol fognak iskolába járni? És persze, hogyan mondjátok el nekik a válás tényét. Gondold végig előre azokat a kérdéseket is, amelyeket fel fognak majd tenni. Nehéz pillanat lesz, nagyon meg fognak ijedni, és mivel ti vagytok a felnőttek, nektek kell összeszedettebbnek lennetek. A gyerekek bizalmával, érzéseivel nem lehet játszani, csak akkor mondjátok el nekik, ha teljesen biztos a válás, és akkor minél egyszerűbben és a lehető legnagyobb szeretettel.
„Én biztosan elmennék párterápiára, mindent megtennék, hogy javuljon a helyzet, ha a másik fél együttműködő. Nálam sajnos nem volt az. Aztán egy pont után önzőnek kell lenni. Az ember nem savanyodhat bele egy igazán rossz, bántalmazó kapcsolatba. A gyerekek érdeke az, hogy a szülei jól legyenek, hiszen boldog szülők mellett tudnak jól fejlődni, és ha ez külön valósul meg, akkor inkább külön.” (Vali, 31 éves budapesti anyuka – épp válófélben)
Jelenet a Láthatás című filmből. (Fotó: imdb)
2. Az anyagiak
Igen, ezzel is minél előbb nézz szembe: milyen módon osztjátok meg most a háztartásra háruló terheket? Ki melyik kiadásért felel, ki intézi a lakás, a rezsi, az autó papírjainak, fizetendőinek menedzselését? Kinek milyen tulajdonrésze van az egyes ingó- és ingatlanrészekben? Nyilván ne ez tartson vissza, amennyiben tarthatatlan a helyzet, de felelőtlenség lenne átgondolatlanul fejest ugrani, pláne gyerekekkel az oldaladon. Ha már tényleg ott tartasz, hogy muszáj kilépned a kapcsolatból, akkor készíts tervet a lehető legtöbb helyzetre. Térj vissza dolgozni, szilárdítsd meg a pozíciódat, és az sem baj, ha több lábon is tudsz állni. Hidd el, egyedülálló anyaként vagy apaként jól jön majd minden bevételi forrás.
„A házasságból való kilépés egy nagyon tudatos dolog. Ekkor az ember már túl van az érzelmi sokkon, hogy megcsalták vagy már nem úgy szeretik, ahogy az én esetemben is történt. A leginkább fontos számomra az volt, hogy saját magamnak nem teszek jót vele, hogy egy olyan emberrel éljem az életemet, akinek, ha belenézek a szemébe, már sehol nem latom a csillogást és mély szeretetet, amely egy 10+ éves kapcsolatban igenis megvan a felek közt. Nekünk nem született gyerekünk, így most nem is olyan bonyolult az ügy. Egy tárgyalás, és kész. Pedig végigmentünk minden megmentős fázison, amin csak lehetett. Nyaralás, utazás, párterápia, nagy beszélgetések, munkahelyváltás, hogy többet lehessünk együtt, több izgalom a szexben.
De az igazság az, hogy ha valami nem működik, akkor kevés a jó szex, a biztos anyagi háttér, akkor minden kevés. Hiába voltak a próbálkozások, csak elodázták a végét, de legalább tudtam, hogy mindent megpróbáltam, megpróbáltunk. Miután elment, nagyon nehéz volt itt maradnom az egykor közös lakásban, de egy idő után könnyebb lett. Nekem legalább ez megmaradt. Rossz volt hallani, ahogy azt mondta: neki a 12 évünk után semmije nem maradt, csak a laptopja. Most onnan kezdi újra, mint egykor egyetem után. Azért ez valahol mégiscsak borzasztó.” (Nóri, 33 éves boldog szingli)
3. A rád váró napirend
Ki kel most a gyerekekkel? Ki vitte-hozta őket? Ki gondoskodott a bevásárlásról, főzésről, iskolán kívüli programokról, hétvégi feladatokról? Ha elkerülhetetlen a lépés, akkor itt is tervezz: gondold át, és kérdezd is meg, hogy ki tud majd segíteni neked? Gondold végig őszintén, őt ismerve, hogy mikor számíthatsz az exedre, vagy ha teljesen lelép majd, akkor hogyan oldod meg az ő korábbi feladatainak helyettesítését? A tapasztalat az, hogy szépen mutat az újságokban celebek szájából elhangzó mondat, hogy nagy szeretetben váltak el, és a gyerekeket továbbra is együtt nevelik majd, de hidd el, a tündérmesék csak a „Vége” feliratig tartanak. Te már azt is tudod, hogy mi következik a hepiend után.
„Nálunk az észérvek győznek mindig. És az, hogy szeretjük egymást. Nálunk nem az elfáradás, hanem a hirtelen harag okoz gondot. De türelemmel minden helyzet megoldható.” (Kriszti, 30 éves anyuka, 5 éve boldog párkapcsolatban)
4. Amit legbelül érzel
Ha a fenti három pontot végigvetted, mit érzel? Csakugyan annyira vállalhatatlan ez a ti életetek? Nem lehet, hogy csupán elfáradtatok? Hogy csak felpörgött a mókuskerék, és egyszerre darált be mindkettőtöket? Mit éreznél, ha tudnád, hogy ő is éppen ezt a listát gondolta végig az elmúlt napokban? Hogyan látod magad, miután kimondtátok? Hogyan éreznéd magad az első estén egyedül? És a hatvanadikon? Számos pár küzd hozzátok hasonló problémával: takaros ház, lakás, átlagos munka, egyforma hétköznapok. „Így telik el az egész élet? Ennyi jutott nekem?” – kérdezitek reggelente a tükörtől. Mit mondana neked az a tükör, ha holnap nézhetnél bele utoljára? Vagy akkor, ha tudnád, hogy a párodat nem látod soha többé?
„A feleségem most nagyon beteg. Nem tudom, mi lesz. Már ősrégen együtt vagyunk mindenben, és már annyiszor ki akartam szállni. Ez a mostani helyzet azért összehozott minket, megmutatta, hogy valahol mégiscsak az a fontos, hogy élünk, hogy vagyunk egymásnak. Na, ez még nem jelenti azt, hogy ne akarnék már holnap megint elköltözni a fenébe a zsörtölődése elől.” (József, két kamasz lány és egy fiú édesapja)
„A legfontosabb, hogy vizsgáljuk meg magunkat és a párunkat is többféle szemszögből a konfliktusok során és a nyugodt időszakokban is, higgadtan. Sokszor csak több év után derül ki, hogy ki milyen személyiségtípus, pl. extrovertált vagy introvertált, és bizonyos helyzetekben hogyan reagál. Így közben magunkat is jobban megismerhetjük, ami szintén kulcsot ad sok szituációhoz, és könnyebb lesz közös nevezőre hozni a kérdéses helyzeteket.
Azt is fontos látni, hogy az évek során eltérő módon és más-más ütemben fejlődünk, és ezt tiszteletben kell tartani. Teret kell engedni egymásnak annyira, hogy szabadon fejlődhessünk, de az ujjaink még egymásba kapaszkodhassanak. Nagyon nehéz olykor, de még ennyi év után is kapaszkodnak!” (Anna, 34 éves, 3 kisfiú édesanyja)
Nyilván minden helyzet megoldható, következetes munkával és magadba vetett, töretlen hittel újra lehet építeni egy másmilyen, jobb életet egyedül vagy új társsal. Van úgy, hogy muszáj is, mert betegség vagy baleset folytán egyedül marad az ember, és ezt kénytelen megoldani. Te még dönthetsz. A fenti kérdéseket átgondolva talán könnyebb lesz a választás, bármelyik irányba is billenjen a mérleg nyelve.
Természetesen, amennyiben akár lelki, akár fizikai bántalmazás folytán az elválás az egyetlen módja a méltóságteljesebb és boldogabb életnek, abban az esetben nyilván nem a döntés meghozatala nehéz, hanem az első lépés. Ebben azonban számos segítő és szakember tud neked segíteni.
Borítókép: Jelenet a Láthatás című filmből (Fotó: imdb)
