Miért alakul ki a visszér?

Miről is beszélünk?

A vénák a széndioxidban dús, “használt” vért szállítják vissza a szívhez – a láb vénáinak azonban mindezt a gravitáció ellenében kell megtenniük. A munkában az izmok segítenek: séta közben például az izmok minden összehúzódáskor a szív felé pumpálják a vért. A lábizmok elernyedésekor a vénákban található billentyűk elzárják a vér útját, és megakadályozzák, hogy visszafolyjon. Ha azonban az izompumpa nem működik kielégítően vagy a kötőszövetek gyengék (ilyenkor ugyanis az erek fokozatosan kitágulnak, és a billentyűk nem zárnak megfelelően), a vér áramlása lelassul. A pangó vértől azonban még jobban kitágulnak a vénák, még kevésbé működnek a billentyűk, a vér megreked a vénában, amely már képtelen összehúzódni: létrejön a visszér. Kezeletlenül fájdalmas gyulladás, fekély, rosszabb esetben pedig tüdőembólia lehet a szövődménye.


Lépések a lejtőn

A visszerek kialakulásában nagy szerepe van az öröklött hajlamnak; ugyanakkor nem mindenkinek lesznek visszerei, akinek hajlama van rá, illetve nem csak azoknak lehetnek, akik örökölték a hajlamot. A visszerek nagyobb valószínűséggel alakulnak ki, ha valaki elhízott, ha tartós székrekedése van, ha az izmai gyengék, illetve ha olyan a munkája, hogy az ideje nagy részét íróasztal mellett vagy egy helyben állva tölti. A magas sarkú cipő is gátolja az izompumpa működését.






Babavárás és visszerek

Babavárás alatt a már meglévő visszerek rosszabbodhatnak, de sokszor ilyenkor jelennek meg először. Ennek részben az az oka, hogy növekszik a mama súlya, és megnő a keringő vér mennyisége is, ami nagyobb terhelést ró a láb vénáira. A hormonális változások ráadásul lazítják a kötőszövetet és az izmokat. Ezen kívül a baba is úgy fekszik, hogy nyomja a lábtól a szív felé tartó vénákat.


Mit lehet tenni ellene?

Mint a legtöbb esetben, itt is a megelőzés hatásos igazán, de a már kialakult tünetek is enyhíthetők. Ennek különösen babaváráskor van jelentősége, az ilyenkor megjelenő visszerek ugyanis sokszor eltűnnek a szülés után. 





•  Úszás, biciklizés, séta, lépcsőzés – ezek javítják a vénás keringést. Ugyanakkor a már kialakult visszerek esetén a lábak terhelése ronthat a dolgon – ilyenkor az úszás és a háton fekve végzett tornagyakorlatok a jobbak (bicikliző mozgás, a bokák forgatása, stb). 
•  A magas sarkú cipőket, a keresztbe tett lábbal való ülést és a sokáig tartó egy helyben való álldogálást kerülni kell. 
•  A hideg-meleg vízzel felváltva történő zuhanyozás javítja a láb keringését. A lábakat legjobb alulról felfelé zuhanyozni. 
•  Különösen babaváráskor tesz jót a lehető legtöbb pihenés felpolcolt lábbal. A lábaknak a szív fölé kell kerülniük. 




•  Kerülni kell a szaunát, a forró fürdőt, a napozást – a vénák ilyenkor még jobban kitágulnak. 
•  Jó hatású lehet a gyengéd masszázs, naponta legfeljebb egyszer, alulról felfelé. Az érintett vénát kell finoman masszírozni, de csak a csomók FÖLÖTT, alattuk tilos. A masszázs végezhető illóolajjal is: 1 evőkanál olajhoz egy csepp ciprusolajat kell adni (babavárók is használhatják). 
•  Mindent meg kell tenni a székrekedés elkerülése érdekében (elegendő folyadék, rostdús élelmiszerek fogyasztása, stb.)

A már kitágult, gyulladt visszereken általában csak a különböző sebészeti beavatkozások segítenek – többféle eljárás létezik. Babavárás alatt nem végeznek ilyet. A különböző krémek és kapszulák sokszor csak a gyulladást csökkentik, de a visszeret eltüntetni nem mindig tudják.