Kanszag és tesztoszteron

Viki
Bár a film producere az a James Cameron volt, aki előszeretettel szerepeltet erős női karaktereket a filmjeiben, úgy tűnik, ausztrál tanítványát nem sikerült meggyőznie arról, hogy fontosak a nők a vásznon. A Sanctum 3D igazi macsó csörte, melyben minden valamirevaló női szereplőt kicsinálnak a játékidő feléig. A férfias erőpróbákhoz nincs szükség a gyengébbik nemre, a fiúk elvannak egymással a képletesen értendő farokméricskélés közben. Mindezek ellenére a táj és a hatalmas víz alatti barlang valóban lélegzetállító látványt nyújt. Ilyen környezetben a 3D-nek is van értelme. Szóval különösebb okom nincs panaszra, csak ez a film nem nekem szól.

Csaba
James Cameron a Titanic forgatása után évekig kísérletezett mélytengeri felvételekkel, ezért ha ő egy víz alatti barlangban játszódó mozira adja a fejét, arra érdemes odafigyelni. Az Avatar direktora ezúttal megmaradt a produceri székben, a rendezést meghagyta a kevésbé neves Alister Griersonnak, aki sajnos nem akkora őstehetség, mint a producere. Ha a karakterekre és a cselekményvezetésre is legalább annyira odafigyelt volna, mint a látvány kidolgozására, ebben az elég szimpla vonalvezetésű történetben (barlangászok bajba kerülnek, amikor a folyó elzárja a kijáratot a külvilág felé), akkor az élmény sokkal átütőbb lehetett volna. A Sanctum azért így is megmarad kellemesen izgalmas kaland/katasztrófafilmnek.

Rendezte: Alister Grierson

Szereplők: Richard Roxburgh, Ioan Gruffudd, Rhys Wakefield
Eredeti cím: Sanctum
A film honlapja: http://www.sanctummovie.com/
Forgalmazza: Budapest Film
Értékelés: 3/5 (Viki: 2,5, Csaba: 3)

Viki
Rossz volt nézni a film főszereplőjét, Piroskát, amint éjszakánként az ágyból felkelve mindig a hűtőnél köt ki egy kis örömevés erejéig. Az ember saját gyengeségét juttatja eszébe a Pál Adrienn, elgondolkodtat és útnak indít. A Friss levegővel fesztiválsikerek tömegét elérő Kocsis Ágnes új filmje érzékeny alkotás egy önmagától és a társadalomtól elidegenedő ápolónőről, aki egy gyerekkori emlékében talál kapaszkodót a folytatáshoz. Ha megtalálja elveszett barátnőjét, talán újra boldog lehet. A kutatás maga persze sokkal fontosabb az eredménynél, a film pedig ugyan nem könnyű néznivaló, mégis valósággal magába szippantja a nézőjét.

Csaba
A Cannes-ból Fipresci-díjjal hazatérő Pál Adriennt hosszas huzavona után végre a magyar nézők is láthatják. Megérte várni. Vajon az emlékeink mennyire változnak az idők során? Vajon egy régi eseményre minden résztvevő ugyanúgy emlékszik vissza? Vajon egy személy az emlékeinkben ugyanúgy él, mint amilyen a valóságban volt? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Kocsis Ágnes filmje, miközben egy túlsúlyos ápolónő országszerte próbálja megtalálni rég látott gyerekkori barátnőjét, de a kutatás során leginkább önmagához kerül közelebb. Lelki road movie-t készíteni nem könnyű feladat, de ezt itt most sikerrel abszolválták.

Rendezte: Kocsis Ágnes
Szereplők: Gábor Éva, Znamenák István, Pokorny Lia
Forgalmazza: Mozinet
Értékelés: 4/5 (Viki: 4, Csaba: 4)

Viki
A magyar filmipart nem az angolhoz vagy a franciához érdemes hasonlítani, hanem például a léptékeiben hozzánk sokkal közelebb álló románhoz. Szomszédaink pár éve zászlajukra tűzték a rögrealizmust és a társadalmi problémák boncolását. Teszik mindezt olyan művészi szinten, hogy a világ kultúrsznob mozirajongói és fesztiváljai képtelenek nekik ellenállni. A Fütyülök az egészre a fiatalkorú bűnözés problémakörét járja körbe egy börtön falai között, karakteres amatőr színészekkel, beszédes csendekkel, tapintható feszültséggel és tanítani való hitelességgel. A vége enyhén lírai tündérmese, de ennyi simogatás kell is a néző lelkének.

Csaba
Silviu éppen a büntetésének a végét tölti a fiatalkorúak nevelőintézetében. Ekkor már megpróbál jófiú lenni, kerüli a balhékat, de egy új szerelem és az öccsét Olaszországba vinni akaró édesanyja egyre közelebb viszi őt ama bizonyos ideghúr elpattanásához. Florin Serban rendező minimalista eszközökkel dolgozik, de nem is kellenek ahhoz nagy vizuális bravúrok, hogy életszagú karaktereket, hihető helyzeteket és izgalmat láthassunk a vásznon. A román film a magyarral ellentétben valóban képes a rögvalót úgy ábrázolni, hogy az a világban bárhol érdekes és érvényes legyen. Az azonban biztos, hogy a román filmvilág a nagyközönségtől egyértelműen elfordult a művészfilmek irányába.

Rendezte: Florin Serban
Szereplők: George Pistereanu, Ada Condeescu, Mihai Constantin
Eredeti cím: Eu cand vreau sa fluier, fluier
A film honlapja: http://vreausafluier.ro/
Forgalmazza: Cirko Film – Másképp Alapítvány
Értékelés: 4/5 (Viki: 4, Csaba: 3,5)

Rendezte: Jonathan Liebesman
Szereplők: Aaron Eckhart, Michelle Rodriguez, Bridget Moynahan
Eredeti cím: Battle: Los Angeles
A film honlapja: http://www.battlela.com/
Forgalmazza: InterCom

Vanja, a film rendező-főszereplője közel harmincévesen döbben rá arra, hogy – bár gyermekkora óta álmodozik róla – még mindig nem tanulta meg a dobolás nem éppen egyszerű mesterségét. Mi mást is tehetne ilyenkor az ember lánya, mint hogy meghirdet egy fellépést a még nem létező bandájával. A határidő igencsak szűk, hiszen alig tíz hónap áll főhősnőnk rendelkezésére, hogy összehozzon egy ütős csapatot és elsajátítsa a dobolás bonyolult művészetét. Minderre kedvenc zenekarának, a világszerte elismert Decemberistsnek, az „I Was Meant for the Stage” című száma inspirálja. Vanja arra sem rest, hogy külföldre utazzon egy Decemberists-koncert erejéig, és maguktól a példaképektől kérjen útmutatást.

Rendezte: Vanja Kovačević
Szereplők: Vanja Kovačević, Marija Jovanović, Aleksandra Sisic
Eredeti cím: Zvijezda je roden
Forgalmazza: Odeon