Szerencsére a nők általában nagyobb hajlandóságot mutatnak a szűrővizsgálatokon való részvételre. Háziorvosnál is több nő jelenik meg évente egyszer, panaszmentesen, mint férfi, holott ez az általános vizsgálat (amelynek során vérnyomást és vércukorszintet mérnek, az általános állapotról tájékozódnak, és gyakran laboratórium vizsgálatokra is elküldik a pácienst) mindkét nem számára ajánlatos lenne. A teljesség igénye nélkül: az emlő önvizsgálata már fiatal kortól ajánlott, de 45 év felett érdemes évente részt venni komplex mammográfiás emlővizsgálaton is.
A negyven év feletti hölgyeknek javasolható évente a hasi, szükség szerint pedig a hüvelyi ultrahangvizsgálat, hiszen ezzel számos betegség időben felfedezhető. A magas vérnyomás szemfenékvizsgálattal egybekötött szűrése pedig már 25–30 éves kortól ajánlatos lehet, főleg azoknak, akiket a testsúlyuk, mozgásszegény életmódjuk vagy valamilyen alapbetegségük hajlamosíthat a magasvérnyomás-betegségre. Félévente érdemes lenne részt venni fogászati szűrővizsgálaton, hiszen a szájüregi daganatok korai felfedezés esetén sikeresen gyógyíthatók, évente egyszer pedig tüdőszűrés javasolt.
Életet ment a korai felismerés
Panaszmentesen is érdemes legalább évente egyszer részt venni nőgyógyászati vizsgálaton, hiszen a méhnyakrák a nők nem túl ritkán előforduló daganatos megbetegedése, és néha már egészen fiatal lányokat is érinthet a súlyos kór.
Hazánkban évente körülbelül hatszáz nő hal meg méhnyak-rák miatt – náluk általában túl későn fedezik fel a betegséget.
Dr. Filep Aladár szülész-nőgyógyász főorvos azt tanácsolja, hogy minden nő, illetve olyan fiatal lány, aki már szexuális életet él, évente egyszer végeztesse el nőgyógyászával a rákszűrő vizsgálatot, hiszen korai felismerés esetén megelőzhető a rosszindulatú daganat kialakulása.
Nem fáj a nőgyógyászati szűrővizsgálat
A nőgyógyász műanyag vagy fémtükörrel feltárja a hüvelyt, hogy jól láthatóvá váljon a méhszáj. Első lépésben speciális eszközzel kenetet nyer a méhszáj felületéről, valamint a méhnyakból. Ezután nagyítóval megtekinti a méhszájat, s ecetsavat, majd lugolt visz fel rá, és megfigyeli, milyen reakció jelentkezik az érintett területen.
– A fiatal lányok szokták kérdezni aggódva, hogy fájdalmas-e a vizsgálat – mondja Filep főorvos. – A válasz:
a nőgyógyász általában „személyre szabott”, tehát a hüvely méretéhez alkalmazkodó eszközöket használ, s ezzel elkerüli, hogy a páciens számára fájdalmas legyen a vizsgálat. A nők gyakorta kissé kellemetlennek találják a beavatkozást, ám valós fájdalmat nem szoktak tapasztalni. Ezt a kis kellemetlenséget mindenképpen érdemes vállalni, hiszen adott esetben életet is menthet a vizsgálat!
Állami intézményekben működő nőgyógyászatokon minden lehetőség adott a vizsgálat elvégzéséhez, s így van ez a magánrendelőkben is. A nőgyógyász ugyanis nem kapna engedélyt a magánrendelő működtetésére, ha előzetesen nem mutatná be a citopatológus nevét, akivel elvégezteti a levett kenetek laboratóriumi vizsgálatát.
Hogyan értelmezhető az eredmény?
A nőgyógyász üveglemezre keni, majd fixálja a levett sejteket, azután pedig laboratóriumba küldi a mintát.
A citopatológus szakember néhány nappal később elkészül a kenet értékelésével. A mintából az is kiderül, van-e valamilyen fertőzés vagy vírus (chlamydia, gomba, HPV stb.) a méhszáj és a méhnyak területén, amelyet kezelni kell.
A rákszűrő vizsgálat értékelési rendszerét egy Papanicolao nevű görög nőgyógyász dolgozta ki, és az ő nevére utalva P1, P2, P3, P4 és P5-ös értékelési fokozatot használták a régi gyakorlatban. Ma már a citológiai kenet értékelése kitér a kenetvétel esetleges technikai hibáira, és a számszerű Papanicolao-értékek megadása mellett vagy helyett a laphámelváltozások fokozatának más elnevezés szerinti besorolására is (mérsékelt fokú laphámelváltozás – úgynevezett CIN1-, HPV-gyanú). Közepes fokú laphám-elváltozás (CIN2), súlyos laphámelváltozás (CIN3), valamint rosszindulatúságra utaló jelek is kiderülnek a leletből.
A mirigyhámsejtek esetén is jelzést ad az atípusos sejtekről, illetve a rosszindulatúság jelenlétéről. Az értékelés javaslatot tesz a további teendőkre is (pl. kezelés, szövetmintavétel, HPV-tipizálás, műtét vagy a vizsgálat megismétlése).
A következő teendők lehetnek a lelet kézhezvétele után:
• A KENET ÉRTÉKELHETETLEN. Ilyenkor meg kell ismételni a vizsgálatot.
• A NEGATÍV EREDMÉNY azt jelenti, hogy nincs rosszindulatú folyamat a háttérben, és ha a páciens panaszmentes, legközelebb egy év múlva kell elvégeztetnie a vizsgálatot.
• KÖZEPESEN SÚLYOS ELVÁLTOZÁS esetén általában helyi kezelés szükséges, gyakran HPV okozza az elváltozást – ilyenkor ajánlott védőoltást kérni. Kezelés után három hónappal szóba jöhet a szűrővizsgálat megismétlése.
• A SÚLYOS ELVÁLTOZÁS minden esetben szövettani vizsgálatot igényel, és a szövettani lelet ismeretében születik döntés a további teendőkről.
A petefészek és a mell vizsgálata is beletartozik
Mi okozhatja a méhnyakrákot? A méhnyak rosszindulatú folyamatainak kialakulásában szerepet játszhatnak a HPV-fertőzések, súlyos gyulladásos folyamatok, a méhszáj esetleges sérülései, gyakori partnercsere, nem megfelelő higiénés szokások, leromlott általános állapot, illetve az immunrendszer meggyengülése.
Sajnos, még mindig nem tartunk ott, hogy az aktív szexuális életet élő nők zöme évenként elvégeztetné a vizsgálatot, pedig ez lenne az ideális lehetőség a méhnyakrák korai felismerésére. A méhnyak rosszindulatú daganata nem egy-két hónap alatt alakul ki, hanem általában hosszabb idő alatt. Ha ebbe a folyamatba időben beavatkozik az orvos, akkor csaknem száz százalék a gyógyulás esélye.
Az évenkénti szűrővizsgálaton az orvos a petefészkeket is megvizsgálja (tapintással, illetve szükség szerint ultrahangvizsgálatot javasol), így a petefészek különböző betegségei, daganatos elváltozásai is időben felismerhetők. Gyanús esetben kötelező a tumormarker-vizsgálat (CA125) elvégzése is. A nőgyógyászati vizsgálat általában az emlők tapintásos vizsgálatát is magában foglalja, és ha az orvos csomót észlel, további vizsgálatokra küldi a páciensét. Az emlő önvizsgálatának megtanulása, gyakorlása nagyon fontos már a tinédzserkorú lányok számára is!
A cikk nyomtatásban a Nők Lapja e heti számában jelent meg.
A legfrissebb szám tartalmából:
- Tamással sülve-főve
- Te hol keresel szerelőt?
- Férfi-nő szótár
- Nők a szűrővizsgálatokon
- Kire ütött ez a gyerek?
Ha előfizetnél a lapra, itt és most megteheted!
