Új iskolába került egy tizenhárom éves lány, és az osztálytársai kipécézték. Azt hitették el vele, hogy a többiek az osztályban már „mindenen túl vannak”, és a lány cikinek érezte, hogy ő milyen tapasztalatlan szexuálisan. Végül egy hétvégi partin elvesztette a szüzességét, és rögtön teherbe is esett. A család az abortusz mellett döntött, amit végre is hajtottak a lányon. Ezt követően az osztályfőnök egy tisztázó beszélgetésre hívta össze az osztályt, ahol kiderült, a lányt belehajszolták a dologba, miközben a többség még szűz volt az osztályban. A lányt nagyon meggyötörte az esemény, de az különösen, hogy az osztálytársai átverték őt, még hosszan járt terápiára ezt követően.
Mint a fenti történet is mutatja, a tinédzserterhességek számos kockázatot tartogatnak, miközben Magyarországon még mindig magas a tizennyolc év alatt teherbe eső lányok aránya. 2016-ban 6098 gyerek született ilyen fiatal anyától, és 4076 abortuszt hajtottak végre, azaz összesen tízezernél is több kamaszlány lett várandós.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban ennél csak Romániában és Bulgáriában szülnek nagyobb arányban a serdülők. Ráadásul 2015-ben 79 baba anyukája 14 évnél is fiatalabb volt. A korai terhességeknek számos egészségi kockázatuk van az anya és a baba számára is. Gyakoribb a koraszülés, az alacsonyabb szülési súly, a toxémia, a különböző egészségi komplikációk, a magzati halálozás.
„A tinédzser anyák száz százaléka kimarad az iskolából” – mutatott rá egy újabb „szövődményre” a Kék Vonal által szervezett, „25 éve a gyermekekért” című konferencián Toma Andrea védőnő, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ munkatársa. A lányanyák könnyebben futnak bele bántalmazó kapcsolatokba, deviáns viselkedési formákba, gyakran anyagilag is lecsúsznak, gyengül a kapcsolati hálójuk, s alacsonyabb végzettséggel, rosszabb karrierkilátásokkal rajtolnak az életben, mint társaik.
„A korai teherbeesés rizikófaktorai hasonlóak a gyerekbántalmazáséhoz” – von párhuzamot Toma Andrea. A háttérben gyakran diszfunkcionális család, nem érdeklődő vagy éppen túl szigorú szülő, netán gyermekkori szexuális bántalmazás áll. A fiatalok kötődési mintái sérültek, túl hamar kezdenek el nemi életet élni, a teherbeesés sokszor a menekülést legitimálja az eredeti családból: a gyerekszüléssel az önálló felnőtt életet akarja előrehozni a fiatal. Kockázati tényező még, ha a kamasz apa nélkül nőtt fel – fiúknál éppúgy, mint a lányoknál. A korán gyereket szülő fiataloknak gyakran rossz a kapcsolatuk a szüleikkel, és a párkapcsolatuk is felszínes, olykor bántalmazó.
A szexuális élet korai megkezdésének okai között szerepel a korai nemi érés is – ma az első menzesz átlagosan 12,6 éves korban történik, s a fiatalok nem feltétlenül várnak a szexuális élet elkezdésével tizenhét-tizennyolc éves korig. Erős lehet a kortársaknak való megfelelés igénye, s a fogyasztói társadalom is felerősíti a „mindent azonnal meg akarok kapni” érzést. Hiányosak a fiatalok információi a védekezésről és a teherbeesésről, például elterjedt mítosz, hogy rendszertelen menstruáció vagy éppen megszakított közösülés esetén nem lehet teherbe esni. Előfordul, hogy a fiatal lány a terhesség alatt is titkolózik, saját maga előtt is tagadja az állapotát, ez szélsőséges esetben az újszülött megöléséhez is vezethet. Az újszülöttgyilkosságok elkövetőinek egyik csoportja olyan, általában a nemi életről gyér tudással rendelkező fiatal lány, aki az első éjszaka teherbe esik.
Baranyai Blanka, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány programvezetője szerint a terhesség mindig veszélyhelyzet. A szervezet minden témában fogadja a gyerekek és kamaszok segélyhívásait, de a tiniterhességek az egyik jól körülhatárolható problémakört jelentik a beszélgetésekben, tavaly 207 telefonáló témája volt ez. A kiskorú anyák ritkábban járnak várandósgondozásra, gyakoribb körükben a szerhasználat és az öngyilkosság, ha pedig a szülők erőltetik a terhességmegszakítást, a lány megszökhet otthonról. Bármilyen döntés is születik, az abortusz, az örökbe adás és a gyerek felnevelése is nehéz út. „Nem célunk ebben befolyásolni a kamaszokat, de legalább tudjanak a lehetőségekről, és tudjanak ezekről beszélgetni úgy, hogy ők vannak a fókuszban” – avat be a segítő beszélgetés szempontjaiba Baranyai Blanka. Persze ez egy olyan problémakör, amit egy telefon nem fog megoldani, de ilyenkor igyekeznek megtervezni, hova tud további segítségért fordulni a kismama.
Gazdagabbaknak nagyobb teher a baba
Ami a terhesség kimenetét illeti, az abortusz a jobban szituáltak választása, akik szeretnék folytatni a tanulást, az ő családi hátterük, demográfiai jellemzőik nem térnek el az átlagtól. Természetesen a beavatkozásnak megvan az egészségi és lelki kockázata, traumát jelenthet a fiatalnak. Akik a gyermek kihordása mellett döntenek, azok általában rosszabb vagy marginális szociális helyzetűek. Ha megszületett a csecsemő, akkor is többféle lehetőség létezik: a kamaszlány vagy a családja neveli fel, örökbe adják vagy a gyermekvédelembe kerül.
„A korai terhesség duplájára növeli a szegénység kockázatát” – mond további mellékhatást Toma Andrea. Az iskolából való lemorzsolódás miatt rosszabb helyzetbe kerül a fiatal a munkaerőpiacon, ráadásul kimarad a fiatalkori élményekből. Ezért esetleg a gyereket okolja, szerencsétlen esetben elindulhat egy bántalmazó-elhanyagoló szülői magatartás. Gyakran a szüléshez vezető párkapcsolat is instabil, és megromlik a kapcsolat a nagyszülőkkel – az anya szegénységi spirálba kerül. A tinédzser apákra is rosszul hat a korai gyermekáldás, gyakran ők is abbahagyják az iskolát, és rosszabb helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon.
Mi lehet a megoldás?
A jelen magyar terhesgondozás egyik paradoxona, hogy a krízisben levő nőnek kell segítséget kérnie, miközben ő erre esetleg képtelen. Ezért a védőnői rendszernek fokozottan oda kellene figyelnie az első babájukat váró fiatal anyákra – gyakran ekkor dől el, hogy a család meg tud-e állni a lejtőn, vagy pár év múlva már megoldhatatlan problémahalmazt görget maga előtt, amire esetleg csak a gyerek, gyerekek kiemelésével tud reagálni a rendszer.
Azokban a családokban, ahonnan az elhanyagolás, az anyagi gondok miatt egyszerre elvesznek több testvért, gyakran a legelső gyerek még az anya tizennyolc éves kora előtt született, s a gyorsan érkező testvérekkel, anyagi gondokkal nem tudott megbirkózni a hiányos szülői és életvezetési kompetenciákkal rendelkező fiatal pár. Ha a serdülő anyák nem szakítanák félbe a tanulmányaikat, máris sokkal jobb helyzetben indulnának a munkaerőpiacon, ehhez több segítség kellene a számukra. És persze a legfontosabb a megelőzés lenne: a tájékoztatás, szemléletformálás, a szexuális nevelés – ami nem azonos a szaporodásról szóló biológiai leckékkel.
Terhesség és lemorzsolódás
„A tinédzser anyák gyermekei alacsonyabb súllyal születnek, kisebb arányban járnak óvodába, nagyobb eséllyel morzsolódnak le az iskolában, vállalnak maguk is korán gyereket, és rosszabb munkaerőpiaci státusba kerülnek” – hangsúlyozta a generációkon átöröklődő károkat Elek Zsuzsanna Réka, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja Gyerekesély kutatócsoportjának munkatársa.
A kutató egybevetette az elmúlt évek magyarországi adatait a korai iskolaelhagyásról és a tinédzserek által szült újszülöttekről. Az iskolából idő előtt lemorzsolódók aránya 2010-ig folyamatosan csökkent, azóta azonban ismét növekszik, és 2016-ban elérte az egy évtizeddel korábbi szintet. Hasonló tendenciát mutat a serdülők általi szülések száma, ez a 2010-es mélypont után szintén nekilódult, és ma magasabb, mint 2006-ban. Mindkét mutatóban a legszegényebb észak-magyarországi térség jár élen. Utóbbi régióban az első gyereküket szülő nők negyede tinédzserkorú. Mindez nem elválasztható az egyéb kilátásoktól, illetve azok hiányától, és a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra csökkentésétől. Az egyre nagyobb számú, hátrányos helyzetű, kiskorú anya által vállalt baba az ellátórendszereket is új helyzetek elé állítja: a lakhatás, a gyerekvédelem, a társadalompolitikának új válaszokat kell kidolgoznia a felmerülő nehézségekre.
Még több történetet olvashattok gyermekvédelemről, nevelőszülőségről, örökbefogadásról az SOS Gyermekfalvak által működtetett Gyereksorsok blogon.
- „Huszonhat éve nem voltunk kettesben”
- „Többet tanultam a lányomtól, mint bárkitől”
- A börtönben született, de egyévesen elszakították anyukájától
- „Nehéz elengedni, de nekem ez a dolgom”
- Hogy boldogul egy négyéves magyar kislány Spanyolországban…
Borítókép: A tizenhat hónapos Tazia Atencio és tizenhét éves anyja, Alexis Parker bérelt szobájukban Denverben. ( Fotó: RJ Sangosti/The Denver Post via Getty Images)