Eddig meglehetősen népszerűtlen a devizahitelesek megsegítésére kiötlött egyik konstrukció, mely a köznyelvben az árfolyamgát vagy árfolyamrögzítés nevet viseli. Lényege, hogy legfeljebb 36 hónapig a devizahiteles a piaci árfolyam által indokoltnál kisebb törlesztőrészletet fizethet, mert az árfolyamot számára az aktuálisnál kedvezőbb szinten fixálják. Hiába áll például a svájci frank/forint árfolyam 250 közelében, az árfolyamrögzítéssel élők számára a bank 180 forinton számolja ki az aktuális törlesztőt. (Eurós hitelnél 250, jennél 2-es árfolyamot határoztak meg.) Ez a rögzítés időszakára jókora segítséget jelent, de nem ajándékról van szó, hanem fizetési könnyítésről, melynek ára van.
A piaci árfolyam alapján fizetendő és az árfolyamfixálás alapján kiszámolt, valóságban kifizetett összeg különbözetét egy úgynevezett gyűjtőszámlán tartják nyilván. Amint lejár a 3 év, az adós kénytelen újra a piaci áron számolt törlesztőt fizetni, plusz a gyűjtőszámlán felhalmozott összeg törlesztését is megkezdheti. Utóbbira kamatot is kell fizetni, de legalább pontosan kalkulálható, hogy mekkorát: a budapesti 3 hónapos bankközi hitelkamatlábnak, a Bubor-nak megfelelőt. Ez jóval alacsonyabb, mint a banki hitelkamatok.
Az, hogy az árfolyamrögzítés lehetőségével eddig csak néhány ezren éltek, kezdetben annak volt köszönhető, hogy az emberek felmérték: csak hároméves haladékot kapnak, utána ennek kamatostul fizethetik meg az árát. Később még inkább a terjedése ellen hatott, hogy kihozott az állam a devizahitelesek megsegítésére egy másik konstrukciót, mely ráadásul sokkal komolyabb könnyítést jelent, egyúttal a teljes megszabadulást a devizahiteltől. Ez a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége, melynél az árfolyamkülönbséget a bankok viselik a hitelfelvevők helyett.
Mivel egyértelmű, hogy az ügyfelek számára a végtörlesztés nagyságrendekkel kedvezőbb megoldás, az érintett devizahitelesek megpróbálnak azzal élni. Kevesen vannak ugyanakkor, akik annyi pénzzel rendelkeznek, hogy hitelüket egy összegben vissza tudják fizetni. A többség új forinthitel felvételével próbálja előteremteni a végtörlesztéshez szükséges összeget, de sokan elbuknak a válság miatt szigorodó hitelvizsgálaton, ezért nem tudnak élni a végtörlesztéssel. Emiatt valószínű, hogy a jobb híján elv alapján az év vége felé újra kissé élénkülhet az érdeklődés az árfolyam-rögzítéses megoldás iránt.
Mivel ennél csak időleges segítségről van szó, elsősorban azoknak célszerű élniük a fixálás lehetőségével, akik jelen pillanatban törlesztési nehézségekkel küzdenek, de várakozásaik szerint néhány év múlva túljutnak a problémákon, és rendeződik anyagi helyzetük. A jelenlegi gazdasági helyzetben persze nehéz előre tervezni, de aki megalapozottan számít kedvező változásra anyagi helyzetében, annak jó megoldás lehet az árfolyamrögzítés.
Ezzel kapcsolatban fontos tudni, hogy a gyűjtőszámlán halmozódó összeg törlesztését 3 év után, legkésőbb 2015 januárjában kell majd megkezdeni. Azt is jó tudni, hogy a 90 napnál nagyobb fizetési késedelemmel rendelkező devizahitelesek nem élhetnek a fixálás lehetőségével, viszont ha sikerül 90 nap alá csökkenteni a késést, rögtön be lehet kerülni a rendszerbe. Ha valaki eleve tartozással indít, ez a hátralék automatikusan a gyűjtőszámlára kerül. Az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos kérelmet mindenképp írásban kell a bankhoz benyújtani, s fontos, hogy az ügyfél számára egy lehetőségről van szó, a bank számára viszont kényszerről. Ha tehát a hiteles megfelel a feltételeknek, a bank nem mérlegelhet, fel kell vennie az ügyfelet a programba.
További cikkek a témában:
www.mindennapipenzugyeink.hu
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
