Elutasította az ügyészség annak a nőnek a panaszát, akinek tavaly nyáron rendőri intézkedés közben eltört a karja, és nem volt hajlandó elfogadni, hogy bűncselekmény hiányában le akarják zárni a nyomozást, amely tisztázhatta volna, hogyan szerezte a sérülést. A nőt képviselő Helsinki Bizottság ezért úgy döntött, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul – írja a Magyar Narancs.
„Pszichés betegségben szenvedő, középkorú tanárnő ügyfelünk hosszú évek óta áll kezelés alatt, de ha gyógyszereit beszedi, teljes életet él és dolgozik – idézi a Helsinki közleményét a lap. – Hozzátartozói tavaly nyáron attól tartottak, hogy romlott az állapota, mert nem tudtak vele kapcsolatba lépni. Ezért mentőt hívtak hozzá. A nő nem akarta beengedni az ápolókat, de végül a család egyik tagjának sikerült felnyitni az ajtót. Akkor ügyfelünk éppen fürdött, és meglepődött, hogy rendőrök nyitnak rá, és el akarják őt vinni. A rendőrök a támadást nem tanúsító, de felháborodásának hangot adó nőt megbilincselték, áttuszkolták egy másik szobába, eközben egy reccsenés hallatszott, ekkor tört el a karja. Ezután még kb. húsz percig térdeltek a nő hátán. Utána vitték egy kórház baleseti részlegére.”
A mentősök tanúvallomásukban azt állították, hogy a nő azért törte el a kezét, mert elcsúszott, miután kiugrott a kádból, azonban ahogy arról az NLCafé is beszámolt, az érintettről ekkoriban éppen filmet forgattak, így az intézkedésről készült egy rejtett kamerás felvétel, amely ezt egyértelműen megcáfolja. Ennek ellenére az ügyészség úgy ítélte, hogy a felvételeket készítő tanú vallomására nem lehet tényállást alapozni, mert ő bujkált a sértett elől, és nem láthatott mindent, míg a mentősöket hiteles tanúnak fogadták el, az intézkedő rendőröket pedig meg sem hallgatták. Most a Helsinki Bizottság ügyvédje, Tóth Balázs által benyújtott panasz visszautasításakor a Legfőbb Ügyészség úgy fogalmazott, hogy megalapozott gyanú hiányában a rendőrök gyanúsítotti kihallgatásának törvényes alapja nem volt, tanúként pedig a Magyar Narancs által idézett indoklás szerint azért nem hallgatták meg őket, mert az „súlyosan sértette volna […] az önvádra kötelezés tilalmára vonatkozó garanciális alapelvet”.
A Helsinki Bizottság a lap szerint azért fordul az Emberi Jogok Európai Bíróságához, mert Strasbourgban már többször elmarasztalták a magyar államot olyan ügyekben, amelyeknél felmerült, hogy a bűnelkövetők hivatásosok, rendőrök, fegyőrök voltak.
