A remake szó már önmagában képes hidegrázást előidézni, függetlenül attól, hogy milyen műfajról beszélünk. Egyes feldolgozások viszont inkább várakozást gerjesztenek, nem pedig ellenérzést. Így van ez A tetovált lánnyal is.
2012-re biztos, hogy annak is ismerősen cseng ez a cím, aki nem olvasta Stieg Larsson könyvét, vagy nem látta a 2010-es filmverziót. Ha sikerült szándékosan vagy véletlenül elkerülnünk a szereposztás körüli találgatást és a sokkoló előzeteseket, a készülő film akkor is „szembejött”: még a H&M is készült „tetovált lányos” kollekcióval, biztos ami biztos (bár nem valószínű, hogy a sztorit elnézve mindenáron és mindenben a főhősnő bőrébe akarnánk bújni).
David Fincher (A közösségi háló, Benjamin Button különös élete, Harcosok klubja, Hetedik) neve biztatóan cseng a rendezői poszton, de bele kellett húznia, ha felül akarta múlni a kolosszális svéd sikert. A szereplők kiválasztását nem is kapkodta el, ahogy először a vetítés hosszát sem: az első vágott verzió állítólag 3 óra volt. Aztán mégis úgy döntöttek, rövidítenek húsz percet a hatás kedvéért. Bár A tetovált lány az a fajta film, amely jó időre kiirthatatlanul mászik be a néző bőre alá, azért mégis ráfért volna további fél óra kivágása. Az izgalmat nagyrészt fenntartja, de sokszor mégis pihennénk már inkább, vagy legalábbis a vezérfonalra koncentrálnánk a néhol szétszórt és indokolatlanra nyújtott mellékesek helyett annak ellenére, hogy Daniel Craig és Rooney Mara kettőse valódi figyelmet követel.
A történet szerint Mikael (Daniel Craig), az oknyomozó újságíró egy sajtóper után kap megbízást az idős milliárdostól, hogy derítse ki, ki ölte meg családja egyik, negyven éve eltűnt tagját. A nyomozásban pedig az a hányatott életű hacker lány segít neki, akinek megformálása kedvéért Rooney Mara teljesen megváltozott, és aki nagy hatással volt a színésznőre egész forgatás alatt.
Sok képkockával találkozunk a vetítés közben, amit mi is sokáig hurcolunk majd magunkkal, érdemes az érzékenyebb lelkűeknek és a kiskorúaknak otthon maradni, mert az anális erőszak és a feldarabolt macska csak részleges ízelítő ezekből. Aki viszont szereti az izgalmas nyomozást, a különleges hangulatot és a korrekt munkát, annak érdemes jegyet váltania. Még ha az eredeti verzióra jobban meg is éri.
