Egy barátja sincs a magyarok húsz százalékának: ez derül ki a TÁRKI Társadalomkutató Intézet friss vizsgálatából. Elsőre megdöbbentően hangzik, pedig kimondott javulást jelent: nyolc éve, az utolsó hasonló vizsgálatnál ennél is többen voltak az úgynevezett „elszigeteltek”: minden harmadik ember. Örömhír tehát, hogy 2004 óta sok honfitársunk sikerrel barátkozott. Nemcsak a legmagányosabbaknak javultak a kapcsolatai; az átlagembert is egyre többen szeretik. Ám a kutatást végző szociológus, Albert Fruzsina szerint ez nem túl jó eredmény, hiszen az európai ember jóval nyitottabb: a mi fejenként öt és fél barátunk ott kimondottan kevésnek számít. Ez persze adódhat abból is, hogy egy holland mást ért barátság alatt, mint egy albán vagy egy magyar.
Érdemes dolgozni járni
1987-től 2004-ig több kutatás is rákérdezett, hogyan alakulnak a kapcsolataink. A legbarátkozóbbak a rendszerváltás első éveiben voltunk, ám a kilencvenesek második felében sorra hagytak el minket az emberek: a bediktált barátok száma drasztikusan csökkent. A kutató szerint ebben többek között a növekvő munkanélküliség játszhatott szerepet. A munkahely ugyanis az egyik legjobb kerítő: ha munkád van, barátod is van. Jó hír, hogy napjainkban ismét növekedés tapasztalható: egyre többet barátkozunk. Úgy látszik, ehhez nekünk fedett hely kell, mint a kutatási eredményekből látszik, a suli a másik kiváló táptalaj: innen szintén jó kapcsolataink vannak. Hogy mostanában több, arra magyarázat lehet, hogy tovább járunk különféle iskolákba, mint tíz éve.
Kinek mit jelent a barátság?
Furcsa, de a kutatásokból rendre az derül ki, hogy a férfiak barátkozóbbak a nőknél, de a különbség valószínűleg csak az eltérő értelmezésből adódik. „Sok férfi valószínűleg a »haverokat« is ebbe a körbe sorolja – magyarázza Fruzsina –, míg a nő csak a legfőbb bizalmasait. A férfiaknál jellemzően a csoportos tevékenység, a sport, a sörözés a szervezőerő, a nőknél egy-egy jó beszélgetés. Érdekes, hogy amikor konkrétan rákérdeztek, hogy az illető mit nevez barátságnak, a legtöbben sorolni kezdik, mi mindenre számítanak egy jó baráttól, vagyis sarkítva: milyen hasznuk lehet belőle.”
Virtuális lelki társak
| Jó esélyed van sok barátra, ha…
1. …fiatal vagy – a diákok igazi baráthalmozók |
Míg a magyarok ötödének „nincs senkije”, addig az is igaz, hogy szintén ötödük viszont kimondottan népszerű: tíznél is több baráttal rendelkezik. A nyolc évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest egyfajta ugrás figyelhető meg ebben – részben az internetes közösségépítő oldalaknak köszönhetően. Gyakran előfordul, hogy az itt kötött ismeretségek egy részéből a való világban is jó viszony lesz, a kutató ugyanakkor hangsúlyozza: a közösségi site-ok amortizálják is kapcsolatfogalmunkat: miként ma már szinte bárki az ismerősünk lehet, barátfelvételnél sem vagyunk túl szigorúak.
Létezik!
A TÁRKI végre segített megválaszolni az évszázados, mindenkit izgató kérdést is: létezik-e barátság férfi és nő között. Nos létezik. Sőt azt is tudjuk, hogy a nőkre inkább jellemző, hogy ellenkező nemű bizalmasuk van. Albert Fruzsina hangsúlyozza: fontos, hogy a barátságokat ne kezeljék a család ellenségeként. „Sok pár riválisként tekint egy másik intim kapcsolatra, pedig az ilyesmi csak erősít minket, és így áttételesen a párkapcsolatunkat is.” Mi, magyarok egyik téren sem állunk valami fényesen, hiszen házasságot is kevesebbet kötünk és a tetejébe sok baráttal sem dicsekedhetünk. A kutató szerint ez probléma, hiszen mint mondja, „a közösségben nagy erő van, nehezebb időkben csak erre számíthatunk”. Mi azonban nem számítunk senkire és semmire: legendásan bizalmatlan nemzet vagyunk. Megdöbbentő, de 70 százalék feletti azok aránya, akik szerint „az ember senkiben sem bízhat manapság”. Nos, ilyen fokú gyanakvással valóban nem könnyű barátkozni.
