Ahogy a múlt heti írásomban meséltem: 34 éves létemre mai napig sokszor küzdök ismeretlen eredetű bőrgyulladásokkal, pattanásokkal. Nem véletlen az ismeretlen eredetű kifejezés, hiszen az elmúlt években már kivizsgált belgyógyász, nőgyógyász, gasztroenterológus, bőrgyógyász és végső elkeseredésemben a természetgyógyászat felé is tettem egy tiszteletkört. Mivel minden vizsgálat megvolt, de semmit nem találtak, ami a tüneteimet indokolná, úgy érzem, már csak a rejtett étel-intolerancia az, ami választ adhat a panaszaim okára. Ezért mentem el arra a bizonyos 220 anyagra szűrő élelmiszerérzékenység – tesztre, amelynek végre izgatottan vehettem a kezembe az eredményét, ami így szól:
rendkívül magas tejfehérje, azaz kazein – érzékenység, emellett közepes intolerancia – reakció a kukoricalisztre, valamint a gingko nevű fűszerre. Elkerekedett szemmel bámultam a leletet bemutató e-mailt, és közben tapsikoltam örömömben, hogy de jó, ez sima ügy, akkor nincs más dolgom, mint kiiktatni az életemből a tejet, a vajat, a túrót, a joghurtot és a sajtokat – mondjuk, ez utóbbi nagyon fáj, de ennyit aztán igazán megtehetek a szépségemért és az egészségemért.
Kazein szinte mindenben van!
Aztán tovább olvastam a dietetikus levelét, és a szemem akkorára nőtt, mint egy levesestál! Ugyanis a szakértő soraiból kiderült: nagyon kevés olyan feldolgozott, előre csomagolt, vagy konzerv élelmiszer van, ami valamilyen formában ne tartalmazna tejfehérjét, azaz kazeint. A dietetikus legfontosabb tanácsa az új, tejmentes étrendemmel kapcsolatban az volt, hogy ügyeljek a kalcium megfelelő pótlására (ez felnőtteknél napi 1000 mg), valamint bevásárlás alkalmával részletesen olvassam el minden egyes terméken az összetevő listát.
dr. Krkos Károly laborszakorvos
Külön felhívta a figyelmemet: a diéta elején, az első három hónapban olyan élelmiszerek sem jöhetnek szóba, amelyeken az virít, hogy nyomokban tejet tartalmazhatnak. Ezen felbuzdulva elmentem bevásárolni, és úgy az első kanyar után, amit a szupermarket polcai között tettem, jött a felismerés, amit hangosan ki is mondtam magamnak:
Kitti, te éhen fogsz halni!
Elárulom nektek, tejfehérje, azaz a kazein szinte minden feldolgozott élelmiszerben ott van. A zsömlétől a virslin át a különféle szószokig vagy kekszekig, de ha nem is része az összetevőknek, ott virít a csomagoláson, hogy nyomokban tejet tartalmazhat, én pedig nyomokban sem vihetek tejet a testembe, hiszen a vizsgálat alapján autoimmun – reakciókat vált ki belőlem, és folyamatosan olyan gyulladásokat okoz, amelyek miatt gyakran utálok tükörbe nézni. Ekkor jött önmagam megerősítése:
Nem, Kitti, azért sem fogsz éhen halni!
Épp csak ezen túl jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetned arra, hogy mit iszol, és mit eszel. Fogtam hát magam, és telepakoltam a bevásárlókocsim a mediterrán konyha alap hozzávalóival: halak, szárnyas húsok, sok-sok zöldség, amit viszonylag változatosan készíthetek el, rizs, köles, hajdina és quinoa. Vettem még rizstejet, kókusztejszínt és tofut is, hogy az ízükkel valamennyire be tudjam csapni a testemet.
Egy kis odafigyeléssel nem kell lemondanunk semmi jóról (Fotó: Hernád Géza)
A boltból hazatérve azonnal sütöttem egy palacsintát rizstejjel, mert azt úgy imádom, hogy nagyon fájna lemondani róla. Nagy örömömre sikerült! Pár napnyi kísérletezést követően kiderült számomra, hogy a rizstej és a kókusztejszín szinte ugyanúgy viselkedik különféle levesek vagy sütemények elkészítésénél, mint a tehéntej. Az életem dolgosabbá vált, hiszen a tejstop miatt most mindent itthon, magamnak kell elkészítenem, mert arra hamar rájöttem, hogy étterembe nem sok értelme van elmennem, amíg a hazai kínálat legtöbbjében az egyetlen dolog, amit tejmentesen meg tudok enni, az a cézársaláta sajt nélkül, ami lássuk be, nem egy ízorgia. Ami viszont fontos felfedezésem: itthon tej nélkül is iszonyúan finomakat főzök, a férjem és a kisfiam azt mondják, sem a főételek, sem a sütik terén nem érzik a különbséget.
Ígérem, kitartó leszek
Így hát a napokban belevágtam a nagy tejmentes diétába, amely az ételérzékenység-vizsgálatot végző orvosom, Dr. Krkos Károly, a Foodtest szakmai vezetője szerint optimális esetben egy hónapon belül olyan változást hoz majd nekem, amit szó szerint a bőrömön fogok érezni.
Ígérem, hogy a diétám ügyében kitartó és lelkes maradok, egy pillanatra sem fogok meginogni, hogy 30 nap tejmentes élet után megírhassam majd nektek, milyen változásokat tapasztalok az arcbőrömön és a közérzetemen egyaránt.
A folytatással hamarosan jelentkezem itt, az NLCafen!
