A kutyáknál az egyik leggyakoribb viselkedési probléma a gazdától való elválás során jelentkező stressz tüneteinek megjelenése, mint például a folyamatos ugatás, rombolás, szökési kísérletek, nyugtalanság, járkálás. Ugyan bizonyos mértékű stressz megjelenése normális lehet, ha magára hagyjuk kedvencünket (mivel kötődnek hozzánk), gyakran ez olyan súlyossá válhat, ami már a kutya és környezete számára is megterhelő állapot.
Mivel állatvédelmi szempontból jelentős kérdés, ezért széleskörűen kutatott, jól ismertek a lehetséges tünetei, a háttérben húzódó okai és rizikófaktorai is, melyek igen változatosak lehetnek. Mégis, az elválás során átélt belső állapotról keveset tudunk. A sokszor említett félelem és szorongás mellett az elválás során fellépő stresszt frusztráció is kiválthatja.
Az ELTE Etológia Tanszékén dr. Pongrácz Péter témavezetésével Lenkei Rita PhD-hallgató arra kereste a választ, hogy vajon a gazda távollétében megélt különböző belső állapotok eltérő tüneteket okoznak-e. Feltételezésük szerint a gazda következetlen viselkedése a kutyája irányában általánosságban lecsökkentheti annak frusztráció-tűrésküszöbét. Ennek oka az lehet, hogy az ilyen kutyák adott szituációkban a gazda ellentétes reakcióival találkoznak. Ez a kutyában bizonytalanságot okoz, ami frusztrációhoz vezet. Ezért a gazdától elválasztva is tüneteiket inkább a frusztráció okozta stressz váltja ki, mint a félelem. A jelenség felderítéséhez a vokalizáció, vagyis az elválás során hallatott hangadások vizsgálata jó lehetőséget nyújt, mivel kellően változatosak, és egyszerre csak egy típusuk jelenik meg.
A vizsgálat során a gazdák egy kérdőívet töltöttek ki a kutyájukhoz való hozzáállásukról, illetve annak viselkedéséről. A kutyák viselkedésproblémájának tüneteit és mértékét pedig egy kültéri teszttel mérték fel, ahol a gazda egy fánál hagyta kutyáját, és el is tűnt a látóteréből, majd csak 3 perc után tért vissza.
A kutya figyeli gazdáját, amint eltávolodik tőle, majd eltűnik a látótérből (Fotó: Leéb Ádám)
A kérdőív és a viselkedési teszt eredményeiből kiderült, hogy azon gazdák kutyái, akik nem konzekvensek, és engedékenyek állataikkal, kevesebbet nyüszítettek és inkább ugattak a szeparációs teszt során. Frusztráció akkor jelenik meg, ha egy forráshoz való hozzáférés akadályozva van, vagy amikor egy előzőleg jutalmazott viselkedéshez kapcsolt újabb jutalmazás elmarad. Míg a nyüszítés inkább a félelem megnyilvánulása, addig a folyamatos ugatás az átélt frusztrációé lehet, és a gazda viselkedésének megváltoztatására irányul, vagyis a gazdához mint forráshoz való hozzáféréshez tett próbálkozásként értelmezhető.
A kutatás arra is rávilágít, hogy a változatos helyzetekben és többet kunyeráló kutyák is hajlamosabbak a tünetekre. Azokra a kutyákra, amelyek intenzíven mutatnak különféle esetekben táplálékkérő magatartást, szintén lecsökkent frusztrációs küszöb lehet jellemező, hiszen ilyenkor is a forráshoz való hozzájutás gátolt. A lecsökkent frusztrációtűrés pedig ez esetben is megjelenhet, mégpedig a gazdától való elválás során jelentkező tünetekben.
Bár a köznyelvben a szeparációs szorongás kifejezés vált ismertté, azonban, ahogy az új eredmények is alátámasztják, a gazdától való elválás nemcsak szorongást, hanem félelmet, frusztrációt vagy akár pánikreakciót is okozhat.
