A színésznő most Los Angeles mellett él egy nagy kertes házban, ahol biozöldségeket termel magának, uborkát, spenótot, mángoldot, kelkáposztát, paradicsomot, bazsalikomot és pirospaprikát. „Azért költöztem ki ide, hogy zöld lombok vegyenek körül, ezért nincsenek is függönyök az ablakaimon” – magyarázza a most 71 éves színésznő, aki a korához képest megdöbbentően jól néz ki. Azt állítja, nem plasztikáztatta magát, és tény, hogy nem torzultak el a vonásai, mint sok agyonbotoxolt hírességnek.
Európában is megőrültek értük
Attól nem tart, hogy lesifotósok kukkolnák a függöny nélküli ablakokon keresztül. „Ők a fiatal, jó testű celebekre hajtanak, akik botrányos életet élnek. Nem kíváncsiak az én kis veteményeskertemre” – mondja, bár a fotósok hadához most újra hozzá kell szoknia, miután 21 év után visszatért a nyolcvanas évek meghatározó tévésorozata, a Dallas. Az olajmilliárdos család történetét annak idején 96 országban vetítették, előfordult, hogy egy európai turnén valósággal megtámadták az autójukat a lelkes rajongók, és szinte felborultak. Többen próbálták lekoppintani a siker receptjét, de nyomukba sem értek.
„Fantasztikus ajándék, hogy visszatérhetek Samanthaként, és húsz évvel később megkaphattam ugyanazt a szerepet – mondja. – Amikor ’78-ban elkezdődött a Dallas, pont megérett az idő egy gazdagokról szóló családi drámára. Szerintem az emberek élvezték, hogy megfeledkezhettek a saját gondjaikról, majd elmondhatták, hogy ezek is hiába vannak kitömve pénzzel, hiszen mind nyomorultak. Most megint jó az időzítés, annyi reality megy a tévében, hogy nem baj, ha visszatérnek a kitalált történetek.”
Samanthától Bree Van De Kampig
Bár Samantha nem volt pozitív szereplő, hazudott, ármánykodott, szeretőket tartott, szenvedett és az alkoholba menekült, mégis ő maradt a sorozat egyik legemlékezetesebb figurája. „Tudom, hogy elfogult vagyok, de szerintem Samantha volt abban az időben a legérdekesebb sorozatszereplő a tévében – mondja. – Tabudöntő is volt, hiszen akkoriban senki nem beszélt az alkoholizmusról, de miután adásba került, Betty Ford, az akkori elnök felesége a nyilvánosság előtt vallotta be saját függőségét, majd klinikákat alapított függők számára. Biztos vagyok benne, hogy Samantha megjelenése segítette ezt elő.”
Linda Gray édesanyja is alkoholista volt, és meg volt róla győződve, hogy a sorozat sok nőt ösztönöz majd arra, hogy segítséget kérjen. A színésznő szerint Samantha nélkül talán nem születhetett volna meg a Született feleségek sem, ami egyébként annyira tetszett neki, hogy mindenképpen szeretett volna benne szerepet kapni, csak nem sikerült.
Samantha felülkerekedett Jockey-n
Az új Dallasban Samantha már nem iszik, és bár az első évadban sok szerepet nem kapott, a már megrendelt másodikban nagy terveket sző. A Jockey-tól szerzett pénzből indul a texasi kormányzóválasztáson, így most ő kap menő, felhőkarcolókra néző üvegirodát. Ez a színésznő saját ötlete volt. „A fiatalkori barátnőim körül mára rengetegen vezérigazgatók lettek – magyarázza. – Azt akartam, hogy a sorozatban is látsszon, a nők a családi házon kívül is egyre erősebbek. Most Samantha az erősebb, és Jockey-t elbűvöli az ereje és a pénze, bár a vagyont tőle szerezte.”
Larry Hagman karolta fel
A Jockey-t játszó Larry Hagmannel egyébként csak a sorozatban marták egymást, a valóságban nagyon közeli kapcsolatba kerültek. Amikor a színésznő 21 éves házassága felbomlott, Malibuba költözött, pont abba az utcába, ahol Hagman lakott. „Amikor elmondtam neki, mi történt, már másnap ott állt a házam előtt egy Vespa robogóval, a fején tollas tiroli kalappal, kezében egy üveg pezsgővel, sajttal, egy csomag sós keksszel és egy műanyag macival, ami buborékokat fújt, ha megnyomtuk a hasát. Telebuborékozta a házamat, majd felültetett a robogóra, és mindenkinek bemutatott a környéken a piaci árusoktól az étteremvezetőkig. A szárnyuk alá vettek a feleségével.”
Most viszont Linda Gray segíti a 80 éves Larry Hagmant, aki nemrég még kemoterápiára járt. Ő gondoskodik róla, hogy betartsa az orvosok által előírt szigorú vegán diétát, és ne csábuljon el egy jó kis steakre vagy fagyira. „Olyan, mint egy ötéves – jegyzi meg Linda Gray, aki fiamnak hívja az idős színészt, akárcsak az időközben nagypapává érett Patrick Duffyt. – Mintha az anyjuk lennék, én gondoskodom róluk. Már nincsen köztünk versengés, mindannyian megbékéltünk saját magunkkal. Egy hajóban evezünk, és együtt birkózunk meg a hullámokkal. Nagy öröm, hogy újra együtt lehetünk, ez a hab a tortán.”
