Alapvetően háromféle zellerről beszélhetünk, de nálunk a legtöbben a gumós zellert ismerik; a legtöbb konyhakertben jól megfér a fehér- és sárgarépák uralta környezetben. Ennek az íze a legerőteljesebb, és a gumós zellerből lehet előcsalogatni azt a finom karamelles ízt, amit a legtöbben még nem éreztek sosem, de tuti, hogy imádni fogják. A másik zellerfajta a halványító, vagy más néven szárzeller, ezt árnyékban nevelik. Ennek is van gumója, de sokkal kisebb, mint a gumós zelleré. Ezt eszik az amerikai filmekben halomra a fogyókúrázó hősszerelmesek. Salátába téve vagy joghurtos mártogatóssal nem rossz, sőt a Bloody Mary nem is igazi nélküle. Aztán ott van még a metélőzeller is, ami úgy néz ki, mint a nagyra nőtt petrezselyem; ezt leginkább fűszerezésre és saláták öntetéhez használjuk.
Mi most összeszedtük a saját kedvenc receptjeinket, amelyekhez évek alatt szoktattuk hozzá a családot, sőt olyan is akad, amelyikkel még egy született zellerutálót is meggyőztünk.
Mascarponés zellerpüré
Az egész úgy kezdődött, hogy a nagyanyánktól kaptunk egy csomó zellert azzal, hogy csinálj vele valamit, kislányom, mert nagyapád látni se bírja. A zeller aztán már majdnem egy hónapot állt a hűtőben, amikor végre megszántuk, akadt egy kevés mascarpone még egy korábbi vacsoráról, és azt gondoltuk, összeházasítjuk őket…
Mascarponés zellerpüré
Hozzávalók 3-4 személy részére:
- 1 gerezd fokhagyma
- 3-4 db (meghámozva, apró kockákra vágva) zeller
- sózott, darált kápia paprika
- 4-5 evőkanál mascarpone
- 1 l (alaplé is jó) húsleves
Kategóriaelőétel
Elkészítési idő40 perc
Nehézségi szintkönnyű
Elkészítés
A zellert krémesen puhára fűzzük a fokhagymával, majd késes robotgéppel összezúzzuk. Hozzáadjuk a mascarponét, és sóval, valamint borssal és a kápia paprikával fűszerezzük. Édes, krémes pürét kell kapnunk, amelynek a krémsajt miatt nem lesz vad zelleríze. Aki még tovább szeretné cifrázni, az töltse habszifonba, adjon hozzá főzőtejszínt és habosítsa fel. (Fele-fele arányban lesz szükség a pürére és a tejszínre.) Krumplipüré mellé tálaljuk, mert elsőre azért furcsa lesz a családnak.
Tejszínes zellerkrémleves
Ez a recept úgy került be a családba, hogy volt egy rövid időszak, amikor az akkoriban épp egészségmániás anyánk valamiért épp a B-vitaminra kattant rá. Mindent ettünk, ami jelentős mennyiségben tartalmazott a kedvenc vitaminból, és a zeller pont ilyen. A húslevesből nem volt kedvünk megenni, de anyánk nem adta fel. Így született meg a mi zellerkrémlevesünk.
Tejszínes zellerkrémleves
Hozzávalók 4 személy részére :
- ízesítéshez só
- 1 db paprika
- 1 db paradicsom
- 5-6 db zeller
- 2 dl tejszín
- 2 evőkanál vaj
- 1 db babérlevél
- ízesítéshez bors
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 db (apróra vágott) vöröshagyma
- 2 dl tejföl
- 2 dl alaplé
Kategórialeves
Elkészítési idő35 perc
Nehézségi szintközepes
Elkészítés
A hagymát és a fokhagymát a vajon üvegesre pirítjuk, majd rádobjuk a zellert, és kicsit megdinszteljük. Felöntjük az alaplével, beletesszük a babérlevelet, a paprikát és a paradicsomot. Készre főzzük, majd az egészet – a babérlevél kivételével – pürésítjük. Hozzáadjuk a tejszínt és a tejfölt, sózzuk és borsozzuk. Pirított baconnel tálaljuk.
Zellergratin
Ezt a receptet nem másnak, mint a River Cottage szakácsának, Hugh Fearnely-Whittingstallnak köszönhetjük, ő ugyanis a perifériára állított zöldségek bátor védelmezője. Az egész annyira egyszerű, hogy akár nekünk is eszünkbe juthatott volna. Mi a receptjén csavartunk egy keveset, de biztos, hogy nem lenne mérges, ha megtudná.
Zellergratin
Hozzávalók 3-4 személyre:
- ízesítéshez só
- 4-5 gerezd fokhagyma
- 3-4 dkg vaj
- ízesítéshez őrölt bors
- 0,5 l tejszín
- 2-3 db (vékonyra vágva) zeller
- 1 marék parmezán
- 1 marék morzsa
Kategóriavacsora
Elkészítési idő40 perc
Nehézségi szintkönnyű
Elkészítés
A zellert egy kivajazott tepsibe fektetjük úgy, hogy közéjük dugunk néhány gerezd fokhagymát is, majd az egészet leöntjük a sós, borsos tejszínnel. Rádobáljuk a maradék vajat, és 150 fokos sütőben 40-50 percig sütjük. 30 perc után rászórjuk a parmezános keveréket, majd mehet vissza a sütőbe.
.
Mi pisztráng vagy bármilyen hal mellé szoktuk enni, és néha egy kevés gorgonzolát is dobunk a szeletek közé.
