nlc.hu
Aktuális
Daganatos betegség a családban

Daganatos betegség a családban

"Aki rákos, tehetetlen, kiszolgáltatott, mellőzött, olykor becsapott emberré lesz! Fájdalom? Hát az ehhez képest semmi, hiszen enyhíthető." Ezt a szegedi klinika egyik onkológus főorvosa mondta, aki ezreket gyógyított. A rák, annak ellenére, hogy sokan meggyógyulnak belőle, még ma is rettegett kór, ami nemcsak a beteg, hanem az egész családja életét is fenekestül felforgathatja.

Amikor kiderül, hogy egy ember – legyen az bármilyen korú – daganatos, a család összeomlik, mindenkin úrrá lesz a kétségbeesés, a közvetlen rokonság pedig megrendül. Ám akár bevallja valaki, akár nem, más a viszonyulás, mások a gondolatok, az érzések, az együttérzés, a félelem, ha gyermekről, fiatal felnőttről, más, ha családfőről, édesanyáról vagy egy szép kort megélt idős rokonról van szó.

Erőt sugározni, erősnek maradni

„Anyut hetvenhárom évesen, tüdőszűrés után visszarendelték. A doktor közölte, daganat van a tüdejében. Ő elmosolyodott, és azt mondta: »Engem szeret az Úristen! Mindig azért imádkoztam, ha rákot ad a családba, ne fiatalt betegítsen meg. Jó, hogy engem választott!« Az orvos meglepetten nézte, én tudtam, komolyan gondolja, és büszke voltam rá. Aztán teendőkről, esélyekről kérdezett. Ennek januárban lesz négy éve. Kicsit fogyott, reggelente köhög, egyébként örül a gyerekeinek, a hat unokának, és naponta hálát ad, hogy van ideje készülni a halálra.” (Ráczné Csopaki Judit)

Etetni, gondozni, lelket ápolni

Amikor a harminckilenc éves, kétgyerekes apáról kiderült, veserákja van, két napig magában hordozta a titkát. Tette ezt annak ellenére, hogy a diagnózist közlő orvos nyugtatgatta: jól operálható, időben fölismerték, kicsi az áttét, és nagy a teljes gyógyulás esélye. „Egy menedzserszűrésen, ultrahanggal vették észre Péter betegségét, aki ezt egy vasárnap délután mondta el, miután elvittük a gyerekeket anyámhoz. Még ma is elfog a sírás, nem tudom elmondani az érzést. Percekig nem hittem el, aztán háborogtam. Péter sportos, egészségesen él, miért éppen ő? A következő percben már a műtétről beszéltünk, terveztük a nyarat. Megállapodtunk, a szüleinknek nem mondjuk el, idősek, nehezen viselnék, Péter kései egyke, a papája épp egy infarktusból lábadozott. A nagyikkal megbeszéltük, rájuk bíznánk a lányokat egy hétre, szeretnénk a tizedik házassági évfordulónkat kettesben ünnepelni. Ők örültek, mi pedig Debrecenbe utaztunk, ahol a sebész barátunk megoperálta Pétert. Nem volt komplikáció, időben hazajöttünk, nem volt szükség sem sugár-, sem kemoterápiára. A műtétig tartó idő, a szövettani eredményre várakozni, a bizonytalanság volt iszonyú nehéz. A betegség – különösen egy ismeretlen kimenetelű daganat – testileg, lelkileg kiborító, de közben összekovácsol. Fontos az őszinteség, a félelmek kielemzése. Pétert az izgatta, mi történik, ha áttéte lesz, lerobban, etetni, ápolni, pelenkázni kell. Százszor elmondta, fél a kiszolgáltatottságtól, de úgy tűnik, fölöslegesen aggódott, és sikerült megnyugtatnom.” (H. Péterné, Éva)

 Stációk

• Amikor valaki megtudja, hogy rákja van, általában első reakciója az, hogy nem hiszi el.
• Aztán fölfogja és lázad. Kérdéseket fogalmaz: miért én, miért nem más, miért az én gyerekem, miért az én férjem?
• Ezt követi az elfogadás, ilyenkor már a kiutat, a gyógyulást keresi a beteg, készül a műtétre.
• Általában mire elkezdődik a kezelés – műtét, sugár vagy kemoterápia, attól függően, kinek mit javasolnak –, a páciens belenyugszik a diagnózisba, és minden erejét a gyógyulásra összpontosítja, kezdődik a küzdelem.
• Megbékélés a sorssal, ha kell, a gyógyíthatatlansággal.
– A betegnek az igazat kell mondani, az értelmi szintjének megfelelően. Például daganatos gyereknek soha nem mondjuk azt, hogy meggyógyítalak, hanem azt: mindent megteszek azért, hogy neked könnyebb legyen. Ettől a gyerek erőt kap, tudja, partnerként kezelem, és nem csapom be. És ugyanez igaz a felnőttekre is. A rákos elhagyatottnak érzi magát, és ha ezt hazugsággal tetézik, gyakran megváltozik a viselkedése, mert megrendül a hite. Tapasztalataim szerint minden súlyos beteg – mindegy, hány éves – szeretne a betegségéről beszélni, de ennek nincs meg a kultúrája, pedig aki beszél ezekről, megszelídíti mind a halált, mind a betegséget. A pszichológusnő szerint a rák vagy összekovácsol egy családot, vagy szétrombol. Nem ritka, hogy párok távolodnak el egymástól puszta tudatlanságból – félnek a fertőzéstől, van, aki elmenekül a rá váró gondok elől, más undort érez a beteg iránt, és puszta szánalomból marad mellette. Gyakori, hogy a gyermekét féltő anyát elhagyja a férj, mert elhidegül tőle, hiszen az aggódó, olykor heteket a kórházi ágy mellett töltő nő képtelen a szeretkezésre, az örömre és az örömszerzésre. És persze anyagi okai is lehetnek a család szétesésének.

Fölfogni, titkolni, szeretgetni

A Kurdi családban nem akadt daganatos betegség. Nyáron, amikor a féléves unoka kezén apró pöttyök jelentek meg, mindenki a meleget okolta. Három hét után aztán nyugtalankodni kezdtek. „A menyemmel hat bőrgyógyásznál jártunk, mire kiderült, Felícia rákos. Egy ritka daganatfajta támadta meg, és ha a hatodik orvos nem küldi el vérvizsgálatra, talán ma sem tudjuk, mi a baj. Senkinek nem kívánom, hogy átélje, a gyereke, unokája ilyen beteg. A félelem, a fájdalom, az aggódás, és főleg a tehetetlenség felőröl. A mi elvünk, hogy nem beszélünk erről, a barátaink, kollégáink sem tudják. Felícia most kapta a negyedik kemoterápiát, hullik a haja, fáj a hasa, sokat sír, és nem gyarapszik. A menyem árnyéka önmagának, összeomlott. Éjszakákon át virraszt a babaszobában, a fiam kiborult, azt mondja nem csak a gyerekét, lassan a feleségét is elveszti. Ez kész őrület, mert mi, nagyszülők, nem tehetünk mást, mint hogy szeretgetjük őket.”

Lelki segítség

A Rák ellen az Emberért a Holnapért Alapítvány szakemberei szerint a rákból való gyógyulásnak nemcsak testi, de lelki alapja is van. Nézzünk szembe a betegséggel, és bízzunk a lehetőségeinkben, a pozitív elvárás, gondolkodás növeli a gyógyulás esélyét.

1. Őrizze meg aktivitását, amíg lehet, ne szigetelődjön el, keressen társakat a gyógyuláshoz, és merjen nyíltan beszélni a bajáról!
2. Minél több információt szerezzen be megbízható helyekről, ismerje meg a terápiás lehetőségeket! Ha bővül a tudás, oldódni fog a félelem.
3. Ne titkolja az érzéseit, kérdezze bátran orvosát, kérje pszichológus segítségét! A terveit ossza meg a családtagjaival.    
4. Maradjon önálló, és mondja meg egyértelműen, miben kér segítséget és miben nem. Értesse meg a családdal, hogy mit szeretne önállóan elvégezni, közben értse meg őket is, gyakran a családtagok sem tudják, mi a helyes, mit kell tenni.
5. Vegyen részt segítő beszélgetésen, ahol egy szakemberrel együtt átgondolhatja, mi a legjárhatóbb út a gyógyuláshoz.

Nem tudni, nem érteni, nem aggódni

Kevesen nem tudják, mi ez a betegség, milyen stádiumai vannak a gyógyulásnak, milyenek a halálhoz vezető útnak. Mégis akadnak, akik egyszerűen nem hajlandók tudomást venni arról, hogy a rák és a rosszindulatú daganat szavak ugyanazt jelentik. Akadnak, akik furcsán viszonyulnak a betegséghez, és talán – tudat alatt – azt vallják, jobb nem tudni, nem érteni és nem aggódni. Amikor az Országos Onkológiai Intézetben a sugárkezelésre várókkal beszélgettem, egy hatvanéves nőt szólítottam meg elsőként. „Sugárra várok, daganat van a mellemben, semmiség. De látja ott azokat? – és a szemközt ülők felé mutatott óvatosan. – Ők is sugárra várnak, de ők mind rákosok. A kövérnek a gégéjében van, a szőke nőnek a méhén, a kis fiatalnak a mellében. Rák. Bizony. Hallottam, ahogy beszéltek. Szegények, ők mind meg fognak halni.” Ezt suttogta mintegy bizalmasan, majd büszkén bement a kezelőbe. Kicsit irigyeltem őt, néha talán jó az efféle tudatlanság.

Kapcsolatokat építeni és rombolni

Tény, hogy a rák diagnózis mindenkire másképp hat, és azt lelkileg nehéz földolgozni, elfogadásához idő szükséges. Zsámbor Csilla klinika szakpszichológus szerint a betegségek lelki földolgozása gyakran nehezebb, mint a fájdalom elviselése. A daganat sokkol mindenkit, de különösen az érintettet, aki fél, akár bevallja, akár nem. „A hosszas kezelés, a munkából kiesés kihat a családok életére, eluralkodik a bizonytalanság, a félelem, továbbá nem ritka az anyagi válság sem. Megváltozik az élet menete. Átalakul a fontossági sorrend, másmilyen lesz a szeretet, gyakran megszűnik a szexuális élet, és a feszültség sokszor vitát gerjeszt. A család tagjai, a barátok nem tudják, hogyan viselkedjenek, merjenek-e kérdezni, vagy tegyenek-e úgy, mintha nem is tudnák az illetőről, hogy beteg. A lázadás, a düh, a hangulati hullámzás természetes, azt ki-ki vérmérséklete szerint éli meg és át. Krízisben még a hívő ember is lázad, ezzel gyakran szembesülünk. A feszültség, a szorongás, a félelem pedig segítséggel oldható, ami eleve javít a beteg állapotán. A sírás, a méltatlankodás viszont inkább árt, mert elmélyíti a félelmet, ez a leginkább akkor figyelhető meg, ha a beteg gyerek” – mondja a pszichológus. Zsámbor Csilla szerint az emberek nem tanulnak meg uralkodni magukon, az érzéseiken, nem elég fegyelmezettek. Ebből fakadhat, hogy nem mernek beszélgetni betegségekről, rákról pedig különösen nem. Inkább hazudnak. Olyanokat mondanak, hogy jobban nézel ki, minden rendben lesz, hamarosan elfelejted az egészet, ami óriási hiba.

 
Cikkünk az e heti Nők Lapjában jelent meg. További cikkeink az aktuális számból:

 Ha előfizetnél a Nők Lapjára, itt és most megteheted!

 

0 seconds of 0 secondsVolume 0%
Press shift question mark to access a list of keyboard shortcuts
00:00
00:00
00:00
 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Nyerj