„Nagyon szerencsés vagyok, mert az életem valahogy mindig úgy alakult, hogy utazhattam. Vagy mert ösztöndíjat nyertem, vagy mert tagja voltam valamilyen segítő civil szervezetnek” – kezdte nem mindennapi történetét az MSNBC újságírójának Kara Dunn. Azután, hogy bejárta Ázsiát, és ellátogatott a Dominikai Köztársaságba is, az amerikai lány idén júniusban legnagyobb álmát váltotta valóra, mikor barátnőjével Spanyolországba utazhatott.
„Már a második nap éreztem, hogy valami nincs rendben velem” – meséli Kara, majd hozzáteszi, aznap este úgy feküdt le, hogy zsibbadást érzett a fogaiban, és kettős látása volt. „Reméltem, hogy kialszom a dolgot, de nem így lett. Nagyon nem.” Néhány órával később a fiatal lányt rohammentő vitte kórházba, miután kiderült, hogy az éjszaka folyamán az egész arca lebénult.
„A tünetek önmagukban is elég ijesztőek voltak, hát még, ha hozzávesszük azt is, hogy az orvosok először nem is akarták komolyan venni a panaszaimat. Amikor fulladozni kezdtem például, csak legyintettek, és azzal próbáltak megnyugtatni, hogy pánikrohamom van.” Csakhogy Karának nem pánikrohama volt; a ritka és meglehetősen titokzatos gyulladás a testében célba vette a tüdejét is, ezért érezte, hogy nem kap levegőt.
Estére már Kara egész teste le volt bénulva: és ez volt az a pillanat, mikor Kara barátnője értesítette a lány családját, többek között az orvosnak készülő bátyját, Ryant is. „Igazi rémálom volt megkapni a hírt, tudva, hogy nem segíthetek a testvéremnek” – mondja Ryan, aki mindezek ellenére is fontos szerepet játszott abban, hogy Karát végül diagnosztizálják az orvosok.
Kép forrása: Today.com„Mikor két nappal később sem volt még diagnózisa, úgy döntöttem, beszélek az egyik tanárommal, aki történetesen gyakorló neurológus a Mayo Klinikán.” Miután átbeszélték Kara esetét, Ryan és a professzor két lehetséges diagnózissal álltak elő: „A tünetek alapján csak a szklerózis multiplex és a Guillain–Barré-szindróma jöhetett szóba.” Ryan erről e-mailben értesítette Kara kezelőorvosait is, akik azonnal kezelni kezdték a lányt Guillain–Barré-szindrómával.
Ez egy ritka, de igen súlyos autoimmun betegség, amely az esetek többségében az alsó végtagokban kezdődő, felszálló jellegű, szimmetrikus végtaggyengeséggel és zsibbadással jár. „Kara esetében nehezítette a diagnózist, hogy a tünetek nem alulról felfelé, hanem felülről lefelé jelentkeztek.” A fiatal lányt végül azonnal kezelni kezdték, majd néhány nappal később repülőn haza is szállították.
Ma már újra jár, és a végtagremegésen és a fáradékonyságon kívül semmi nem emlékeztetni arra, hogy júniusban min ment keresztül. A vele készült interjúban a lány elárulta, minden vágya, hogy visszajusson Spanyolországba, és ettől még a betegsége sem tudja eltántorítani.
