– A szívben különféle receptorok vannak, amelyek reagálnak idegi és hormonális hatásokra, de nincs érzőideg, tehát a szív nem fáj – mondja dr. Székely László, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet szívsebésze. – A kisugárzó fájdalmat leggyakrabban a koszorúerek szűkülete okozza, például fizikai megterhelés vagy stressz következtében. Bár a felszabaduló adrenalin fokozza a szívritmust, a hormonális behatás egyidejűleg beszűkíti a koszorúereket. Ha a szívizom nem jut elegendő oxigénhez, ennek tünete a szorító, szúró szívtáji fájdalom (angina). A pumpafunkció romlását a szív úgy próbálja meg kompenzálni (ellensúlyozni), hogy növekedik a szívverések száma, illetve izmos fala megvastagszik, ami tovább rontja a szívizom saját vérellátását.
Koszorúér-megbetegedésben (koronária-szindróma) az erek belső falán lerakódások (plakkok) képződnek, ezek anyaga lehet zsír vagy koleszterin. Az így képződött plakk idővel elmeszesedhet. Megsérülhet, megrepedhet az érfal, vagy elzárják a vérlemezkék, azonnali beavatkozást igénylő, instabil állapot alakul ki: a betegnek infarktusa van, vagy még nincs, de bármikor lehet – állítja a szívsebész.
Noha a szív teljesítményét billentyűbetegségek és ritmuszavarok is korlátozhatják, a legtöbb tünet hátterében mégis felfedezhető a koszorúerek betegsége.
(A szív működéséről, a koszorúerek betegségeiről, azok kezelési lehetőségeiről, az új műtéti technikákról bővebben olvashatnak a Családi Lap márciusi számában.)
